Magyarország visszanyerte a hangját - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a magyar külképviseletek vezetőinek értekezletén Budapesten. Véleménye szerint olyan dolgok történtek Magyarországon, amelyekre az egész világ felfigyelt.
A miniszterelnök véleménye szerint a 21. században olyan változás történik a világrendben, amelyben bizonyos képességek – amelyekkel Magyarország is rendelkezik – felértékelődnek. Ilyen a gyorsaság, a reagálóképesség, illetve az intelligencia, amelyet a diplomatáktól is elvár. Ez a hármas lehet – mint mondta - a külpolitika sikerének az alapja.
Hangsúlyozta, a mostani kormány, amikor a világgazdasági válságról szól, akkor nem beszél válságkezelésről, mert ők nem válságot, hanem világrendváltozást látnak. Ennek a kísérőjelensége néhány számunkra kedvezőtlen gazdasági folyamat. Nem a válságkezelés a cél, hanem hogy növekedjen a gazdaság teljesítőképessége, a nemzeti össztermék, és a munkahelyek.
A miniszterelnök úgy látja, a magyar külpolitika feladata, hogy találjon olyan két- vagy többoldalú együttműködési rendszereket, amelyek kölcsönösen előnyösek, de a magyarok számára a lehető legnagyobb haszonnal járnak. Orbán Viktor a külpolitika, illetve a világgazdasági stratégia erőforrásaként említette a „magyar észjárást”, az ország földrajzi fekvését (mint a tranzitgazdaság alapját), az állam hatékonyságát, és az egységet. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: az, hogy a parlamenti választáson a magyarok minden korábbinál egységesebbek voltak egy pozitív energiaforrás, mert ebből ered a stabilitás.
A magyar politikai élet – a korábbi állapotokhoz képest – „szinte mozdíthatatlanul stabilnak tűnik a következő évekre nézve” – fogalmazott. A radikalizmusok balról és jobbról nem borítják fel a rendszert, mert centrista pozícióba hozzák a kormányt. A miniszterelnök az általa vezetett kabinetet értékalapú, de alapvetően centrista kormánynak nevezte. Hangsúlyozta, hogy más politikai elméletekhez, elvekhez kötődő személyek jelentős megbízatásai nem gesztusok, hanem a választók felé fennálló kötelezettségnek tesznek eleget. „Ezt a politikát én végig érvényesíteni is fogom” – húzta alá.
A kormányfő kifejtette, a legfontosabb kiindulópont, hogy olyan együttműködések megteremtésén kell dolgozniuk, amelyek hasznosak az ország számára, de egyúttal nem kényszerítenek bele semmilyen együttműködésbe, amely nem érdekünk. Orbán Viktor bátrabb, kezdeményezőbb jellegű külpolitikát vár. Példaként felhozva elmondta, Magyarországnak érdeke a Nemzetközi Valutaalappal való együttműködés, de hozzátette, az IMF-fel létrejött megállapodást kölcsönszerződésnek tekintik, amit a Valutaalap gazdaságpolitikai megállapodásként értelmez. Ez utóbbi azonban nem érdekünk, mert korlátozza a magyar törvényhozók lehetőségét.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy Közép-Európa legversenyképesebb gazdasági rendszerét akarják kialakítani, amelytől munkahelyek teremtése remélhető. Hozzátette, ehhez Közép-Európa legversenyképesebb adórendszerére van szükség.
Amikor Nemzeti Ügyek Kormányáról beszél a kormányprogram, akkor egyik nemzeti ügyként a demokratikus értékek helyreállítását nevezi meg – emlékeztetett a kormányfő. Az ezek iránti elkötelezettség elsősorban a demokratikus értékek érvényesülését biztosító intézmények megbecsülésén és megerősítésén keresztül történik. Felhívta a figyelmet arra, az elmúlt három hónap után elmondható, hogy „Magyarországon a megrendült jogállamiságot sikerült helyreállítani”. Ezek közé a megtett lépések közé sorolta a hiányzó alkotmánybírák, az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökének megválasztását, a titkosszolgálatok politikai célú felhasználásának megszüntetését, a gazdasági adatok megbízhatóságának, valamint a jogrendnek a helyreállítását. Utóbbihoz hozzátette, a jogrend érvényesítése „kizárólag a mindenkori, demokratikusan megválasztott kormánytöbbség támogatását élvező végrehajtó hatalomé”.
Megjegyezte azt is, „világossá kell tenni, hogy a magyar kormány a lehető legegyértelműbben foglal állást mindenfajta kirekesztéssel szemben. Nem tűr meg olyan politikát, amelynek középpontjában nem az emberi méltóság elismerése áll.”
Beszédének zárszavában a miniszterelnök a Közép-Európa politikáról beszélt. Mint mondta, a „hagyományos nyugat” megtalálja történelmi kiegyezés megfelelő formáját az ortodoxia alapján álló Oroszországgal, azonban ennek a közép-európai érdekek nem eshetnek áldozatul. Meglátása szerint nem elfogadható, hogy egy ilyen kiegyezésnek alárendelődjön Közép-Európa.
(kormany.hu, orbanviktor.hu)
