A gazdasági válságra Európa nálunk gazdagabb országai esetenként káosszal, tüntetésekkel és kormányváltásokkal reagáltak, míg Magyarország példátlan összefogással küzdött meg a problémákkal és fogott össze a bajban - mondta Orbán Viktor az Inform Média lapcsoportnak adott interjújában.
A Kelet-Magyarország pénteki számában megjelent interjúban a miniszterelnök arról beszélt, az ország összefogással küzdött meg a válsággal, védekezett a dunai árvíznél, és összezárt, amikor "mások akarták megmondani Brüsszelből, mit csináljunk." Orbán Viktor a kormány nemzetközi megítélésével kapcsolatos kérdésre kifejtette, éles küzdelmeket kellett folytatni a pénzvilág képviselőivel, a nagy nemzetközi monopóliumok és kartellek képviselőivel, emellett a "brüsszeli birodalmi bürokratákkal" is komoly véleménykülönbségek voltak.
A miniszterelnök érékelése szerint ezek mind nehéz mérkőzések voltak, és egyetlen olyan ellenfél sem akadt, akinek hatalma kisebb lett volna a kormányénál. Az Európai Unió Magyarországra vonatkozó országjelentésében 2014-15-re egy sikertörténet van megfogalmazva, az ország minden mutatója javult és jobban áll az európai átlagnál. Nő a foglalkoztatottság, csökken a munkanélküliség, a költségvetés "kézben van tartva", az államadósság ugyan a kelleténél lassabban, de fogy, a gazdasági növekedés pedig meghaladja az uniós átlagot - sorolta Orbán Viktor, hozzátéve, a vitát az ország eredményei zárták le.
"Én nem vagyok ugyan elégedett, de azt a tényt, hogy Magyarország erőfeszítésének volt értelme, és hogy a magyaroknak ma nem a reménytelenség a jövőjük, nem érdemes elvitatunk az országtól. Ez egy közös nemzeti teljesítmény" - fogalmazott. A kormányfő az elmúlt négy év kormányzati eredményeiről szólva elmondta, a kormányprogramba épített választási programból "majdnem mindent meg is csináltunk", de érdekesebb az, ami nem volt benne és mégis megvalósult - utalt a harmadik lépcsőben megvalósuló rezsicsökkentésre Orbán Viktor. Hozzátette: tíz év alatt egymillió új munkahelyet ígért a kormány, amiből 250-280 ezer meg is valósult, ami "válság idején négy év alatt nem rossz teljesítmény".
Az ország északkeleti térségének helyzetéről szólva a miniszterelnök úgy vélekedett, a nyugati és keleti régiók korábban is meglévő fejlődési különbségét erősítette a dualizmus és a trianoni országvesztés, emiatt a keleti területekről húzóerővel bíró gazdasági központoktól esett el az ország. Ezeket nehéz pótolni - folytatta -, de már nem állunk rosszul, Debrecen nagyon komoly, stabil fejlődési központ, a Miskolctól átvállalt 36 milliárd adósság után pedig a borsodi megyeszékhely is fellélegezhet és a saját lábára állhat. Elmondta azt is, Nyíregyháza a mostani négy évet megelőzően is fejlődő térség volt, csak éppen ennek az "iszonyatos" árát hitelekkel fizette meg.
Orbán Viktor hangsúlyozta, Északkelet-Magyarországon adottak azok a fejlődési-fejlesztési központok, amelyek munkahelyeket hoznak létre, iparosodnak és húzóerőt jelentenek a térség számára. A következő uniós ciklus fejlesztési forrásaiból a megyék és megyei jogú városok is jelentősebb összeg fölött rendelkezhetnek - tette hozzá a kormányfő. Az elmúlt négy év komoly változásai hosszú távú érdekek mentén zajlottak, ami kényelmetlenséggel járt, de végül "egy új szerkezetű magyar gazdaságot és ahhoz illeszkedő politikai és alkotmányos rendszert alkottunk meg" - mondta Orbán Viktor a Kelet-Magyarországnak.
A kormányfő szavai szerint a következő négy évben olyan döntéseket lehet és kell hozni, amelyek révén az ország és az emberek úgy érezhetik, hogy kicsit nyugodtabb helyzetben élhetik tovább a mindennapjaikat.
(MTI)
