Magyarország megújulása a célja a parlament tavaszi ülésszakának a miniszterelnök szerint.

Orbán Viktor hétfői, a parlamentben napirend előtt elmondott beszédében közölte: senki, így a magánszférában dolgozók sem járhatnak rosszabbul az egykulcsos adórendszerrel, a nemzetgazdasági minisztert pedig arra kérte fel, hogy dolgozza ki az ország újjászervezésének programját. Szólt arról is, kormánya nevetségessé tette a médiatörvényt támadók érveit, valamint arról, hogy az új alkotmánnyal helyre akarják állítani 1956 igazságát.

A miniszterelnök felidézte, a médiatörvény ürügyén támadást indítottak Magyarország ellen, a magyarok demokratikus elkötelezettségét megkérdőjelezték, figyelmen kívül hagyták a magyarok önbecsülését. A kormány azonban ezt a támadást visszaverte, "a támadók érveit nevetségessé tettük, a magyaroknak járó tiszteletet meg- és kiköveteltük, önbecsülésünk sérthetetlenségét nyilvánvalóvá tettük".

Ideje, hogy mindenhol megértsék: vége annak a korszaknak, amikor Magyarország adathamisításokkal, hazugságokkal, a hatalommal való visszaéléssel eljátszotta a nemzetközi megbecsülést - mondta, hozzáfűzve: "ami történt, megtörtént, azokat, akik ezt elkövették Magyarországgal, a felháborodott magyarok megbüntették és félreállították. A mostani kormánnyal nem fogják feltörölni a padlót, ahogy ezt ügyefogyott és szerencsétlen elődeinkkel tették".

"Egyetlen országtól sem fogadunk el kioktatást, egyetlen országot vagy országközösséget sem fogadunk el fölénk rendelt ellenőrnek vagy felügyelőnek" - jelentette ki, megjegyezve: Magyarországon nem azért van demokrácia, mert azt bárki elvárhatja tőlünk vagy kikövetelheti rajtunk. "Brüsszel nem Moszkva" - fogalmazott.

A kormányfő az áprilisi választások utáni időszakról szólva felidézte: Magyarországot a hamis számokra épülő költségvetés összeomlása fenyegette, "borotvaélen, a szakadék szélén táncoltunk". A tavaly őszi parlamenti ülésszak célja az alapozás volt, a hétfőn kezdődőé pedig Magyarország megújulása, "ideje nekiállni az épület felhúzásának". Megjegyezte, tudják, nem lehetnek hibátlanok, és biztosan vannak olyan dolgok, amelyeket nyugalmasabb munkatempó esetén máshogy oldottak volna meg, néha maga is úgy érezte, ilyen sebességet nem lehet tartani hosszú távon. Összességében azonban szerinte elmondható, hogy az Országgyűlés "felnőtt a rendkívüli helyzethez".

Az előttünk álló időszak tétje minden eddiginél nagyobb, de "muszáj bírni szusszal" - mondta, hangsúlyozva, az őszi ülésszakra már úgy kellene ráfordulni, hogy a megújulás folyamata a célegyenesben legyen. Közölte: lassításra ezután sincs lehetőség. Az államadóssággal, a "letűnt korszak, a választásokon megdöntött rendszer hagyatékával" és a munkanélküliséggel egyszerre kell megbirkózni, mégpedig úgy, hogy akiktől az elmúlt nyolc éven át folyamatosan elvett a kormányzat, azoktól nem kérhető több áldozatot.

"Vagy legyőzzük a fenyegető kockázatokat, és megragadjuk az új lehetőségeket, vagy a veszélyek győznek le minket, és akkor minden eddiginél rosszabb helyzetbe kerülhetünk, hosszú évekre, sőt évtizedekre elveszíthetjük a reményt" - mondta Orbán Viktor, kiemelve: nem tüneti kezelésre van szükség, "nem akarunk sem Görögország, sem Írország sorsára jutni". Az utóbbi évek mentalitása szerinte az volt, hogy hitelből mindent lehet, ezt reklámozták a bankok és a hitelezők, "akik mindenféle ügyes trükkel rávették az embereket, hogy olyan házakat, lakásokat, autókat vásároljanak, amelyeket valójában nem engedhetnének meg maguknak". Vissza kell térni a józan ész és a felelősség útjára - jelentette ki.

A kormányfő szólt az elmúlt időszak kormányzati intézkedéseiről is. Kiemelte, hogy a West Balkán szórakozóhelyen történt diszkótragédia után a kormány felülvizsgálta és újraszabályozta a szórakozóhelyek működtetését, a három fiatal lány "haláláért felelős gátlástalan, a nyereség érdekében mások életét is kockáztatni kész emberek felelősségrevonása megkezdődött".

Elmondta, hogy áttörést értek el Magyarország energiafüggőségének felszámolásában: a többi között megkötötték a vezetékrendszerek összekapcsolásáról szóló szerződést Horvátországgal, és államközi szerződést írtak alá Szlovákiával a gázvezetékrendszer összekapcsolásáról.

A nyugdíjreformról szólva kijelentette: "az emberek 97 százaléka úgy döntött, hogy az újjászervezett állami nyugdíjrendszerben folytatja a takarékoskodást", a kormány pedig garantálja az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.

A kormányzati eredmények közé sorolta a 40 évnyi szolgálati idővel rendelkezők nők nyugdíjba vonulásának lehetővé tételét, a gyes visszaállítását három évre, a lakásárverezési moratórium meghosszabbítását, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felállítását, a kormányablakok megnyitását és az Audi-beruházás kiemeltté nyilvánítását.

A miniszterelnök kijelentette: a kormány az arányos, egykulcsos adórendszer bevezetésével összefüggésben vállalta, hogy senki sem járhat rosszul, senkinek sem csökkenhet a fizetése. A kabinet ezért a maga hatáskörében megtette a szükséges lépéseket: a költségvetési intézményekben pótlékot vezetett be, bérgazdálkodási irányelveket adott ki a többségi állami tulajdonú cégek számára, és megállapodott az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a béremelésekről, a minimálbér és a bérminimumok növeléséről - mondta, hangsúlyozva, hogy a megállapodás alapján a bérminimumokat a magánszférában is kötelező alkalmazni.

Ennek ellenére számos helyről érkeztek hírek arról, hogy az új adórendszer következtében a piacon, a magángazdaságban bércsökkenés történt. Ezt nem fogadjuk el - mondta a kormányfő, kiemelve: a kabinet a gazdasági érdekképviseletekkel közösen akciócsoportot hozott létre, és érvényt szerez vállalásának, azaz gondoskodik arról, hogy a magánszférában se csökkenjen senkinek a fizetése.

Orbán Viktor beszédében közölte: felkérte Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, dolgozza ki az ország újjászervezésének programját, amelynek célja, hogy minden munkaképes embernek legyen munkája és tudjon megélni belőle. Ezt a programot a kormány március 15. előtt benyújtja az Országgyűlésnek - ismertette.

Ha véget akarunk vetni az elszegényedésnek, ha biztos fejlődést akarunk, akkor mindenkinek, aki munkaképes, dolgoznia kell - fogalmazott.

Azt is mondta, hogy a világban ország-újjászervezési verseny indult, amelyből kimaradni történelmi hiba lenne.

A korábban felvett hitelek miatt idén 2.429 milliárd, jövőre 2.302 milliárd, azután 3.046 milliárd, 2014-ben pedig 2.404 milliárd forint adósságszolgálatot kell teljesítenünk az árfolyamok mostani állása szerint - emlékeztetett Orbán Viktor, elmondva: jogos elvárás, hogy a jövőben a hazai gazdaságot ne lehessen még egyszer úgy tönkre tenni, ahogy az elmúlt években megtörtént. Ezért szerinte alkotmányos garanciák kellenek a magyar gazdasági érdekek védelmére.

Szólt arról is, hogy az ország újjászervezését nem lehet az emberek feje fölött, támogatásuk nélkül véghez vinni, a parlament nem működhet az elmúlt nyolc év szellemében, amelyet szerinte az jellemzett: "megreformálunk titeket, ha belerokkantok is".

Kifejtette, hogy ma mindenkit az érdekel, lesz-e munkája, megélhetése, miből tudja fizetni a rezsijét, fenntartani a családját, és hogy "mikor jutunk ki abból a mókuskerékből, hogy aki dolgozik, az is csak hónapról hónapra tengődik".

Minden támogatást meg kell adni ahhoz - folytatta -, hogy az Új Széchenyi Tervbe minél többen és minél hamarabb bekapcsolódhassanak, mert ez a gazdasági növekedés és az egymillió új munkahely létrehozásnak kulcsa.

A miniszterelnök az új alkotmány szükségességéről elmondta: helyre akarják állítani az 1956-os forradalom igazságát, másrészt "hozzá akarjuk magunkat igazítani az új időkhöz, a XXI. század követelményeihez és lehetőségeihez".

Orbán Viktor leszögezte, a különleges idők különleges eszközöket igényelnek. Ezért van szerinte jogos igény arra, hogy az alaptörvénybe foglalják például az államadósság korlátjainak megállapítását, a nemzeti vagyon védelmét és a biológiai sokszínűség fenntartását. Szavait nagy taps fogadta.

Az alkotmányozás a magyar gazdaság talpra állításának nélkülözhetetlen része, az új magyar alaptörvény az ország alapvető gazdasági érdeke - közölte.

A kormányfő szólt arról is, hogy a parlamentnek lesz tennivalója idén az oktatás területén is: úgy kell megújítani az oktatási rendszert, hogy alkalmas legyen perspektívát adni a gyermekek, fiatalok számára. Azt kérte, hogy "az ideológiai szemüvegét mindenki hagyja otthon" az oktatási kérdések vitájában, és helyette a saját gyermekei, unokái fényképét hozzák magukkal.

Bátor lépésekre van szükség szerinte az egészségügy megmentése és megújítása érdekében is. "Ne a betegségből induljunk ki, hanem az egészségből" - hangsúlyozta. Az emberek egészsége ugyanolyan fontos személyes tőke, mint a lakás, a vagyon vagy az autó, "aki tehát elvesztegeti felelőtlen életmóddal ezt a tőkét, annak jobban hozzá is kell járulnia az egészség megőrzését célzó közös kiadásainkhoz" - mondta.

Beszédében emlékeztetett: december 23-a óta 68 kormányrendeletet, 32 kormányhatározatot és 76 miniszteri rendeletet adtak ki, benyújtottak továbbá 13 törvényjavaslatot. Így most 23 kormányjavaslat van a parlament előtt.

Orbán Viktor felszólalása alatt jelen volt a parlamenti ülésteremben Schmitt Pál államfő, Polt Péter legfőbb ügyész és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke is.

(MTI)