Érdekeltek vagyunk abban, hogy Szerbia csatlakozzon az EU-hoz, azonban ha a szerb törvényhozás nem módosítja a délvidéki magyarság jogait csorbító törvényt, akkor kénytelenek leszünk megvétózni azt – hangsúlyozta Semjén Zsolt szerdán, a Magyar Állandó Értekezlet ülésén.
Az új magyar Alaptörvényben lefektettük nemzetpolitikánk alapjait: Magyarország felelősséget vállal minden magyarért, bárhol éljen a világban - hívta fel a figyelmet a miniszterelnök-helyettes. Az összetartozásunkról szóló törvény is tükrözi a felelősségvállalást: a határainkon túl élő magyarok megkaphatják az állampolgárságot, és részt vehetnek a magyarországi választásokon – húzta alá.
Semjén Zsolt tájékoztatott: választhatnak és választhatóak azok a honosítottak, akik magyar állampolgársággal már rendelkeznek, viszont magyarországi lakcímük nincs. Országos listán 93 mandátum szerezhető majd, melyre a honosított határon túliak is leadhatják szavazataikat – tájékoztatott a miniszterelnök-helyettes, majd hozzátette: annak érdekében, hogy a távolságok se okozzanak problémát, lehetővé tesszük a levélben történő szavazást is.
Boldoghy Olivér esete méltán váltott ki felháborodást – emelte ki a miniszterelnök-helyettes -, hiszen miután megkapta magyar állampolgárságát, a szlovák állampolgárságától megfosztották. Ez az Európai Unió elveivel és a szlovák alkotmánnyal is ellentétes, ezért Magyarország a szlovák bíróságok és az EU megfelelő fórumai előtt is ki fog állni Boldoghy Olivér és sorstársai mellett – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Tudomásul kell vennünk – folytatta –, hogy Szlovákiában választások jönnek, és csak remélhetjük, hogy hasonló esetek nem fordulnak elő. Minden Szlovákiában élő magyarnak azt tudom tanácsolni: sétáljon át a határon, igényelje bármelyik magyar okmányirodában a magyar állampolgárságot – nyomatékosította a miniszterelnök-helyettes. Magyarország eddig sem, és ezután sem fog harmadik félnek tájékoztatást adni a nyilvántartott állampolgársági adatokról – húzta alá Semjén Zsolt.
A Vajdaságra vonatkozóan elmondta: az előzetes egyeztetések, megállapodások ellenére a belgrádi törvényhozás olyan jogfosztó határozatú törvényt hozott, ami kollektíve bűnösnek bélyegezné a délvidéki magyarság azon tagjait, akik „a megszálló területek kötelékében voltak”, és utódaikat kizárná a vagyon-visszaszármaztatásból, valamint megfosztaná a kárpótlás lehetőségétől.
Elfogathatatlan az, hogy a karon ülő csecsemőtől a 90 éves aggastyánig mindenkit kollektív módon kizárnak pusztán azon az alapon, hogy egy történelmi esemény részese volt. Azt soha nem vitattuk - húzta alá Semjén Zsolt -, hogy ha valaki perszonálisan háborús bűnt követett el, és ezt legitim módon, a törvényes bíróság megállapította, akkor ő személyében legyen kizárva a kárpótlásból.
A délvidéki magyarság jogfosztása esetén kénytelenek leszünk megakadályozni Szerbia uniós tagjelölti státuszát – nyomatékosította a miniszterelnök-helyettes. Érdekeltek vagyunk abban, hogy Szerbia csatlakozzon az EU-hoz, azonban ha a szerb törvényhozás nem módosítja a törvényt, akkor kénytelenek leszünk vétózni – tette egyértelművé Semjén Zsolt.
Nincs, és nem is lehet eredményes magyar nemzetpolitika gazdaságilag erős és politikailag tekintélyes magyar állam nélkül – emelte ki Kövér László házelnök, majd hozzátette: a határon túlinak mondott magyar közösségeknek joguk van a szülőföldjükön való boldoguláshoz, és mindehhez a megoldást - a szomszédos államok területi épségét nem sértő - az Európában már létező, legitim önrendelkezési formák, azaz az autonómia különböző válfajai biztosítják.
(kormany.hu)
