A magyar külpolitika fontos eleme a nyitás az arab világ felé, amelyben az üzletileg nyitott Libanont kulcsországnak tekinti Magyarország - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Bejrútban, miután hivatalos látogatása alkalmával megbeszélést folytatott Nadzsíb Mikáti libanoni kormányfővel.

A közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor kijelentette: Magyarország a libanoni stabilitás szószólója az Európai Unióban, ugyanis "stabil Libanon nélkül nincs stabil régió". Jelezte, Magyarország javasolja, hogy az uniós külügyminiszterek áprilisi találkozóján vitassák meg a libanoni stabilitás kérdését.

Fotó: MTI/epa/Vael Hamzeh

A Bejrútban aláírt gazdasági megállapodásra utalva Orbán Viktor úgy ítélte meg, hogy a jövőben erősödik a két ország közötti kereskedelmi kapcsolat. Beszámolt arról is, hogy a magyar kabinet száz állami ösztöndíjat ajánlott fel libanoni diákoknak.
Az újságírói kérdésre, hogy Magyarország tud-e segíteni a Libanonba menekült szírek ügyében, Orbán Viktor úgy válaszolt, ez a nehezebb kérdések közé tartozik, amelyet a nap hátralévő részében tárgyalnak meg, de reméli, Magyarország tud segíteni.
A tárgyalás előtt a két ország képviselői aláírtak egy gazdasági és műszaki együttműködési megállapodás-tervezetet, valamint egy oktatási és tudományos munkatervet a 2013-2015 közötti időszakra.
A miniszterelnök vezette magyar kormányzati-üzleti delegáció - amelynek tagja mások mellett Hende Csaba honvédelmi miniszter, Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, valamint 36 magyar üzletember - szerda este érkezett Bejrútba.
A csütörtöki program során Orbán Viktort - a libanoni kormányfővel való tárgyalása előtt - fogadta Michel Szulejman köztársasági elnök és Nabih Berri parlamenti elnök.

 

Fotó: MTI/epa/Vael Hamzeh
Az üzleti küldöttség - amelynek tagjai főként a vegyipar, az élelmiszeripar és a gépgyártás területén tevékenykednek - a nap folyamán egy üzleti fórumon vett részt az Arab Kamarai Szövetség bejrúti székhelyén. Orbán Viktor a fórumon arra hívta fel a figyelmet, hogy az arab üzletemberek előtt nagy lehetőség áll, mert a magyar gazdaság már versenyképes, ugyanakkor a gazdasági növekedés az idén fog beindulni. Mint rámutatott, Magyarországon az árak még lent vannak, ma még minden olcsóbb, mint lesz egy vagy két év múlva, ma még könnyebb élni az üzleti lehetőségekkel. "Most lehet jó üzletet csinálni Magyarországon, ebben az évben és a következőben" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy azután már felértékelődés lesz tapasztalható Magyarországon és általában a közép-európai térségben.

Elmondta azt is, hogy Magyarország manapság inkább az előnyeit élvezi annak, hogy nem része az eurózónának, mert így a magyar gazdaság rugalmasabb, távolságot lehet tartani a sikertelen európai intézkedésektől. "A saját nemzetgazdaságunk testére szabott politikát folytathatunk" - jegyezte meg. A magyar gazdaság helyzetét értékelve jelezte, a személyi jövedelemadó (szja) mértéke egykulcsos, 16 százalékos, ami "Európában szép sikernek számít", ő azonban ennél is kisebbet, 10 százalék alattit látna szívesen, de ehhez még idő kell.

Orbán Viktor úgy összegezte, hogy ma Magyarország az európai térség egyik legversenyképesebb gazdasága. Az európai gazdaságról szólva azt mondta, Európa túl gyengének bizonyult ahhoz, hogy elviselje az Amerikából érkezett pénzügyi válság lökéshullámait, ezért a kontinens gazdasága ma bajban van, és ha nem nyit a világ élénkebb gazdasági térségei felé, akkor nem tud úrrá lenni a problémáin.

Közölte: megállapodtak az arab kamara vezetőjével, hogy ezentúl minden évben lesz magyar-arab gazdasági csúcstalálkozó, az egyik évben Magyarországon, a másik évben egy arab országban.

Magyarország 2006 óta járul hozzá az ENSZ libanoni békefenntartó missziójához, jelenleg is négy magyar katonai térképész állomásozik az országban. A kormányfő és Hende Csaba honvédelmi miniszter is találkozott a Bejrútban a katonákkal.

Orbán Viktor látogatása befejezéseként a kasliki Szent Lélek Katolikus Egyetemen előadást tartott A keresztény Európa előtt álló kihívások címmel. Rámutatott, hogy a keresztény értékeket valló embereket egyre kevésbe értik meg Európában. Felvívta a figyelmet arra, hogy a mai világban sok támadás éri a családot, mint intézményt. A közösséget, a nemzetet, a családot sokszor kétkedés övezi. Magyarországon a gyermekek 42 százaléka házasságon kívül születik és későn szülnek a nők - mondta a magyar kormányfő. Szólt arról is, hogy az eladósodott országok semmit nem tehetnek, a kölcsön aláássa a nemzetek önrendelkezését. Úgy ítélte meg, hogy Görögország példája figyelmeztető egész Európának.

(orbanviktor.hu)