A NATO legfőbb jellemzője továbbra is a kollektív védelem kell, hogy legyen, amelynek egyik fontos eszköze a rakétavédelmi rendszer - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Chicagóban, a NATO 25. csúcstalálkozójának nyitó tanácskozásán, ahol egyúttal sürgette Macedónia és Montenegró mielőbbi csatlakozását a katonai szövetséghez.
A NATO eddigi bővítései sikersztorinak bizonyultak, ezért az integrációt folytatni kell - jelentette ki az amerikai nagyvárosban tartott kétnapos csúcsértekezleten a kormányfő, akinek szavait szóvivője, Szijjártó Péter idézte magyar újságíróknak helyi idő szerint vasárnap délután.
A magyar kormány teljes mellszélességgel támogatja Macedónia és Montenegró mielőbbi NATO-csatlakozását - közölte Orbán Viktor.
Szijjártó Péter tájékoztatása szerint a miniszterelnök a tanácskozáson arról is beszélt, hogy a mostani biztonsági kihívások közepette minden eddiginél szorosabb együttműködésre van szükség az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, a NATO-nak a tagországai között. Éppen ezért fontos - magyarázta -, hogy a szövetség legfőbb jellemzője és mondanivalója továbbra is a kollektív védelem legyen, amelynek egyik fontos eszköze a rakétavédelmi rendszer.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy a NATO-n belül fontos szerepe kell, hogy legyen a regionális együttműködéseknek, például a visegrádi négyek (V4) országai - Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia - között. Külön felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy találkozót tartanak a NATO akcióihoz legnagyobb mértékben hozzájáruló tagországok.
A NATO 28 tagállamának vezetői vasárnap kezdték meg Chicagóban a szövetség 25. csúcstalálkozóját, amelyen egyebek mellett az afganisztáni háborúból kivezető útitervről, az úgynevezett "okos védelem" koncepciójáról, valamint a rakétavédelemről folytatnak eszmecserét. Az Orbán Viktor miniszterelnök vezette magyar küldöttségnek tagja Martonyi János külügy- és Hende Csaba honvédelmi miniszter is.
A csúcsértekezlet második napján, hétfőn külön téma lesz a NATO afganisztáni szerepvállalása, így az átmenet kérdései, a biztonsági erők finanszírozása, a 2014-en túli NATO-szerep és a hosszú távú partnerség. Afganisztánban jelenleg mintegy 130 ezer szövetséges és partnerországbeli katona állomásozik. A harci műveletekben a NATO-erők fokozatosan az afgánoknak adják át a vezetést, és - az ütemterv szerint - túlnyomó többségük 2015 elejéig elhagyja az országot.
(Fotó: Miniszterelnökség - Burger Barna)
(MTI)