Közép-Európa szempontjait is figyelembe kell venni abban a nagy folyamatban, amelyet a Nyugat és Oroszország kapcsolatainak erősítése jellemez - nyilatkozta Orbán Viktor Lisszabonban, a NATO-csúcsértekezlet alatt.

A magyar miniszterelnök a NATO-Oroszország Tanács ülése előtt adott nyilatkozatában elmondta, „a nyugati világ és Oroszország között egy nagy történelmi szövetség kialakulásának a napjait éljük”. Ez a folyamat azért is nagyon fontos Közép-Európa számára, mert voltak már olyan kiegyezések a történelemben, amelyeknek ez a térség „nem haszonélvezője, hanem szenvedő alanya” volt.

Az EU mind több tagállama alakít ki egyre komolyabb gazdasági, beruházási együttműködést Oroszországgal. A NATO már nem ellenfélnek, hanem partnernek tekinti Moszkvát, az oroszok pedig tagságra törekednek a Kereskedelmi Világszervezetben – mondta. Orbán Viktor úgy látja, „ezek a mozdulatok előbb-utóbb találkozni fognak”, a nyugati világ és Oroszország között történelmi szövetség alakul ki.

Hozzátette, Közép-Európának a szempontját azonban fel kell vetni, hiszen a térség függetlenségéről, gazdasági mozgásteréről, autonómiájáról, szuverenitásáról van szó. Közép-Európának is meg kell kapnia a megfelelő figyelmet ebben a globális jelentőségű kiegyezésben. Mint mondta, több témában – a katonaitól a kereskedelempolitikai vonatkozásokig – Közép-Európa számára nyújtandó garanciákra gondol.

„Egyelőre szerényen, halkan, egyedül vetjük fel ezt a dolgot” – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, hogy az elkövetkező két-három évben ezek a hangok fel fognak erősödni, és ezek a kérdések a tárgyalóasztalra fognak kerülni.

A NATO-csúcs egyéb témáival kapcsolatban kitért arra, hogy a rakétavédelem nem teszi szükségtelenné a nukleáris elrettentés fenntartását. „Nem elég a pajzs, kard is kell hozzá" – mondta. Az oroszok nem fognak részt venni a NATO rakétapajzsának fenntartásában, de saját rakétavédelmi rendszerük együttműködhet a NATO-éval.

A NATO-EU viszony érdemi szorosabbra fűzését gátolja a Ciprussal kapcsolatos török-görög szembenállás. „Ez minden EU-elnökség számára komoly kihívás, amelyben évek óta nincs előrelépés.” – jegyezte meg.

Afganisztánnal kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy Magyarország erősítette a maga részvételét, most pedig a szövetségesek megállapodtak abban, hogy egységesek maradnak, „senki nem lép ki” a közös küldetésből.

 A Balkán vonatkozásában úgy vélekedett, hogy annak ügye „befejezetlen munka”. Az állapotok javultak ugyan a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest, de a balkáni országok némelyikének még mindig nem világos a jövő perspektívája. Az EU mellett a NATO-nak is akad teendője, hiszen a szövetség bővítését ki kell terjeszteni az egész Balkánra.

(mti, kormany.hu, orbanviktor.hu)