Közép-Európa megújult, az emberek változásokat akarnak. Jelenleg komoly igény van a közép-európai együttműködés rendszerének felépítésére – hangsúlyozta Orbán Viktor a visegrádi országok (V4) miniszterelnöki csúcstalálkozója után, Budapesten.
A magyar miniszterelnök Iveta Radicová szlovák, Petr Necas cseh és Donald Tusk lengyel kormányfővel folytatott megbeszélést. Az általuk közösen tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor elmondta, a mai találkozó alkalma ahhoz kapcsolódik, hogy véget ért a magyar V4-elnökség, és kezdetét veszi a szlovák. Mint felidézte, a tárgyalás során a magyar felek beszámoltak az elmúlt egy év eredményeiről, úgymint a dél-európai térség euroatlanti integrációjának elősegítéséről, a keleti partnerség fejlesztéséről, a közép-európai romastratégia megalkotásáról, az energiabiztonság növelését célzó lépésekről. Megállapították, hogy az egyéves magyar elnökséget sikerrel zárták. A szlovák miniszterelnök a megbeszélésen bemutatta visegrádi programját.
Orbán Viktor mint fogalmazott, – utalva a lengyel választás sikerére – „a varsói expressz idén megérkezett Budapestre, látogatást tett Pozsonyban, és Prágát sem hagyta érintés nélkül”. Meglátása szerint ez azt jelenti, hogy Közép-Európa megújult, az emberek komoly változásokat akarnak, és ez magában foglalja a szoros együttműködést a közép-európai államok miniszterelnökei között. Jelenleg komoly igény van a közép-európai együttműködés rendszerének felépítésére.
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy a Visegrádi Négyek együttműködését az a remény hozta létre, miszerint egymással többre képesek, mint egymás ellenében. „Ma a napnál világosabb, ha nem akarjuk, hogy a vasfüggönyt pénzfüggöny váltsa fel, akkor a közép-európai államoknak együtt kell működniük” – tette hozzá. Megjegyezte, amennyiben lesz Közép-Európában erőteljes gazdasági növekedés, és az minél erőteljesebb, annál inkább lesz versenyképes az Európai Unió a nemzetközi gazdasági térben.
Újságírói kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Magyarország között 2008-ban létrejött szerződés ez év októberében lejár. Ebben a dokumentumban egyetlen „tényt” rögzítettek, miszerint Magyarország 2010-ben 3,8 százalékos költségvetési hiánnyal gazdálkodik. Ez az egyetlen konkrét elvárás hazánkkal szemben – mondta, majd hangsúlyozta: „ezt a szerződést betartjuk”. Ugyanakkor a szerződésben semmi nincs arról, hogyan kell a hiányt betartani. Az eszközök kiválasztása és ütemezése „nemzeti felelősségünk”. Megjegyezte, a 3,8 százalékos költségvetési hiánnyal Magyarország az Európai Unió 27 tagállama között az 5-6. helyen található.
A miniszterelnök véleménye szerint, „ha együtt akarunk működni egymással, akkor ahhoz kellő alázat szükséges”. Vannak időszakok, amikor nincsenek bilaterális, kétoldalú konfliktusok, vannak, amikor vannak. Most éppen van – mondta. „A magyar diplomáciától most nem az várható el, hogy első számú motorja legyen az együttműködésnek, hanem ezeknek a vitáknak a tudomásulvétele mellett, kellő alázattal, a nemzeti érdekeit képviselve, részese maradjon ennek a közép-európai együttműködésnek” – fogalmazott.
A kormányfő a konkrét közép-európai együttműködésre vonatkozó újságírói felvetésre kifejtette, hogy reményei szerint az energetikában, illetve az észak-déli transznacionális kapcsolatokban – a közlekedésben, vagy más infrastrukturális kérdésben – eljutnak abba a szakaszba, amikor konkrét, látható eredménye is lesz az együttműködésnek.
(kormany.hu, orbanviktor.hu)
