A kabinet döntése értelmében Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője koordinálja majd a téli időszak társadalmi problémáival, így például a szociális, közegészségügyi, lakhatási és közbiztonsági feladatokkal kapcsolatos kormányzati intézkedéseket - közölte a kormányszóvivő pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Giró-Szász András elmondta, a felkészülést levezénylő altábornagy állandó kapcsolatban lesz minden érintett minisztériummal és hatósággal, így például a mentőszolgálattal, a közterület-felügyelettel és egészségügyi intézményekkel is.
A szóvivő jelezte egyúttal, hogy december elsejétől ismét életbe lép a kilakoltatási moratórium. Hozzátette, hogy október 15. és április 15. között, a fűtési szezon alatt egyes közfeladatot ellátó állami és önkormányzati intézményeknél tilos kikapcsolni a közműveket.
Tüzelőt kapnak az önkormányzatok
Emellett arról is beszámolt, hogy a Belügyminisztérium egymilliárd forint értékben biztosít tűzifát - 15 százalékos önrész mellett - önkormányzatoknak. Az a 237 település azonban, amely az említett önrészt sem tudja kifizetni, ingyenesen kapja meg a tüzelőt - jelezte.
Ezektől az intézkedésektől azt reméli a kormány, hogy hatékonyan, a mindennapi életet biztosítva tudja ellátni a téllel kapcsolatos feladatait az állam - mondta Giró-Szász András.
Korai lenne megítélni a tárgyalások menetét
A Brüsszelben zajló csúcstalálkozóval kapcsolatban a kormányszóvivő hangsúlyozta, korai lenne még megítélni a tárgyalások menetét, hiszen lehetséges például az is, hogy az Európai Parlament (EP) élni akar vétójogával.
Az uniós költségvetési javaslaton átvezetett változtatásokat Orbán Viktor miniszterelnök is megismerte. A magyar szakértői csapat péntekre virradó éjjel elvégzett egy gyorselemzést, majd reggelre elkészítették az új előterjesztés teljes vizsgálatát - közölte Giró-Szász András, hozzátéve, hogy a kormányfő e felkészítő ismeretében vesz részt a csúcstalálkozó folytatásában.
A nemzetközi szervezetek még nem közölték a közlekedést érintő elvárásaikat
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) dolgozik azon - mondta kérdésre válaszolva a kormányszóvivő -, hogyan illeszthető össze a tömegközlekedési kedvezmények átalakítása a Széll Kálmán-tervvel és a nemzetközi szervezetek elvárásaival, utóbbiak azonban ezeket még nem közölték részleteiben.
Giró-Szász András rámutatott, ma Magyarországon mintegy hétmillióan jogosultak utazási kedvezményre, ez az arány pedig Európában is egyedülálló.
Megerősítette, hogy jogszabályi szinten négy társadalmi csoport kedvezményét őrzik meg biztosan: a 65 év felettiekét és a 6 év alattiakét, valamint a fogyatékkal élőknek és kísérőiknek, továbbá a diákoknak járó kedvezményt.
A többi kedvezménynél az NFM dolgozik azon, hogy átalakításuk hogyan illeszthető össze a Széll Kálmán-tervvel és a nemzetközi szervezetek elvárásaival. Utóbbiakkal kapcsolatban nehezebb a dolga, ugyanis ezek még nem fogalmazták meg pontosan, milyen kéréseik vannak a tömegközlekedés racionalizálását érintően. Amint ezek egyértelművé válnak, a tárca is konkretizálni tudja elképzeléseit - tette hozzá a szóvivő.
Szempont a költséghatékonyság is
Az önkormányzati egészségügyi intézmények államhoz kerüléséről szólva Giró-Szász András azt mondta, a színvonal emelése mellett a költséghatékonyság is szempont, ugyanis a központosított közbeszerzéssel például a földgáztenderen egymilliárd forintot spórol az állam. A közműszolgáltatások és a gyógyszerbeszerzések területén a tulajdonosváltással éves szinten körülbelül tízmilliárd forintnyi a megtakarítás - mutatott rá.
A cafetéria-rendszer változásai nem versenykorlátozóak
A kormányszóvivő a sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás keretében indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a telekommunikációs és a kiskereskedelmi szektorra kivetett különadók, valamint a cafetériautalványok piacának korlátozása miatt. Giró-Szász András megerősítette azt a kormányálláspontot, amely szerint a távközlési és a kiskereskedelmi különadó esetében okafogyott volt a felhívás, hiszen a két teher a 2013-as költségvetésben és adótörvényekben már nem szerepel. A cafetériáról szólva azt mondta: a magyar kabinet minden jogos észrevételt tudomásul vesz, de a teljes mértékben a magyar szuverenitás alá tartozó jogszabályokkal kapcsolatban - így a cafetériánál is - fenntartja az álláspontját. Jelezte, a cafetéria-rendszer változásai nem versenykorlátozóak, hiszen nem egy profitorientált céget hoztak helyzetbe az új szabályokkal, a befolyó pénzt ugyanis a szociális ellátórendszerbe forgatják vissza.
A különadók, átmeneti intézkedések kivezetésével állandósul a magyar adórendszer, amelyből a kormány száműzött mindenféle "bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot" - fogalmazott.
Javaslattételi lehetőség az állampolgároknak
Giró-Szász András végül beszámolt arról is: a jövőben a kormányzati honlapon lehetőséget biztosítanak majd az állampolgároknak, hogy felhívják a figyelmet a bürokratikus, adminisztratív ésszerűtlenségekre.
(MTI, kormany.hu)
