Magyarország számára nem politikai, nem gazdasági, hanem erkölcsi kérdés kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól, amely gyakorlatilag uniós csatlakozása óta sújtja az országot - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, miután találkozott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével.
A kormányfő leszögezte, hogy a magyar államháztartás hiánya 2011-ben és 2012-ben is a 3 százalékos határérték alatt volt, és 2013-ban is alatta lesz.
"Szégyelljük természetesen, de az igazság az, hogy Magyarország 2004 óta túlzottdeficit-eljárás alatt van (...) én mindent megtettem, és a magyarok is megtettek az elmúlt három évben, hogy erről a szégyenpadról lekerüljünk" - fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, bízik abban, hogy "meggyőző bizonyítékok esetén" 2013-ban Magyarország kikerül az eljárás alól.
"Szeretnénk ettől a múlttól és a múlt árnyékától megszabadulni. Vissza akarunk térni a megbízható, kiszámítható és respektált országok körébe a költségvetési gazdálkodás szempontjából is" - hangsúlyozta.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy támogatja a minél szorosabb gazdasági együttműködést és koordinációt, mert szerinte az eurózónán belül nincs is más út a válság leküzdésére. Orbán Viktor egyúttal bejelentette: Magyarország március végén jelöli ki azt a menetrendet, amely szerint közeledni fog a bankunió egyes elemeihez.
A kormányfő brüsszeli sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Magyarország nemcsak kezelni akarja a válságot, hanem fel akar készülni a válság utáni időkre. Megismételte, hogy az elmúlt két és fél év nem a megszorítások miatt volt nehéz a magyarok számára, mert a kormány nem megszorításokat alkalmazott, hanem az ország teljes átszervezésén és megújításán dolgozik.
Az unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folyó tárgyalások állását firtató magyar újságírói kérdésre a miniszterelnök elmondta: elég régóta mennek már a tárgyalások, minden fél mindent tud egymásról, tisztázatlan körülmények nincsenek. Magyarország képes a piacról finanszírozni magát, az IMF-től pedig úgynevezett rugalmas hitelvonalat szeretett volna kapni, amely biztonsági hálóként szolgálhatott volna, de ezt egyelőre nem kapta meg. "Többre nincs szükségünk. Hitel nem kell" - szögezte le a miniszterelnök. Hozzátette, hogy az álláspontok nem közeledtek, de amíg az EU és az IMF nem utasítja el, addig Magyarország kérése érvényben marad.
A kormányfő elmondta, hogy egy éve abban állapodtak meg a bizottság elnökével, hogy egy év alatt megpróbálják rendezni a Magyarország és a bizottság között konfliktust okozó kérdéseket: a jegybank függetlenségével kapcsolatos aggályokat, a bírák nyugdíjazásával, valamint az adatvédelmi biztos hivatalának átalakításával kapcsolatos brüsszeli kifogásokat. Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy volt olyan kérdés - a jegybanké -, amelyet sikerült viszonylag gyorsan rendezni, és voltak olyanok is, amelyekben Magyarország meg akarta védeni álláspontját, ezért az Európai Bíróságra bízta a döntést. A kormányfő megjegyezte, hogy ez "a véleménykülönbségek európai stílusú rendezésének útja".
"Nem minden ügyben tudtam megvédeni Magyarország álláspontját" - mondta Orbán Viktor arra utalva, hogy az Európai Bíróság novemberben úgy döntött, sérti az uniós diszkrimináció tilalmának elvét az a törvény, amely azt írta elő, hogy a bíráknak 63 éves korukban kötelezően nyugdíjba kell vonulniuk. Egy év elteltével ki lehet jelenteni, hogy minden konfliktusos kérdést így vagy úgy, megegyezéssel, bírósági eljárással vagy döntéssel le lehetett vagy le lehet zárni - tette hozzá a kormányfő.
Orbán Viktor arról is fontosnak tartotta biztosítani José Manuel Barrosót, hogy a magyar nép európai tudattal, identitással és elkötelezettséggel rendelkezik, és a magyarok nem kérnek mást, csak tisztességes bánásmódot.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke szerdán megbeszélést folytatott Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Kettejük találkozóján az egyik fő téma a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós keretköltségvetés ügye volt. Orbán Viktor a Schulzcal tartott találkozó után újságíróknak elmondta: az EP-elnök világossá tette számára, hogy "ő nem az az ember, aki hajlandó lenne aláírni olyan költségvetést, amelynek nincsenek valós alapjai". Ez a magyar kormányfő szerint nagyon fontos üzenet. Ő maga ígéretet tett Schulznak arra, hogy lehetőségeihez mérten mindent meg fog tenni a "világosan kijelölt, átlátható, és tisztességes módon megalapozott" uniós költségvetés érdekében.
Orbán Viktor elmondta: azt kérte az EP elnökétől, hogy kövesse rokonszenvvel Magyarország erőfeszítéseit, valamint segítse elő, hogy Magyarország tisztességes bánásmódban részesüljön az uniós intézmények részéről, ha bármikor úgy érzi, hogy meg kell védenie az álláspontját. Hangsúlyozta, hogy Martin Schulz ehhez eddig jó partner volt.
(MTI, orbanviktor.hu)
