„Helyet a magyar reményeknek, helyet a magyarok reményeinek”, ez az Új Széchenyi Terv küldetése, filozófiája, mondta Orbán Viktor a vitairat szerdai bemutatóján, Budapesten. Hozzátette, jogos az emberek elvárása, hogy Magyarországon érhessék el céljaikat.
„Időnként minden ország életében eljön az újjáépítés ideje. Magyarország esetében ez a harmadik újjáépítési szakasz az elmúlt hatvan évben.” – fogalmazott a miniszterelnök az Új Széchenyi Terv vitairatának bemutatásakor. 1945-ben az alapvető infrastruktúra megteremtésére volt szükség, majd 1989-90-ben egy politikai, társadalmi berendezkedést építettek fel. 2010-ben a tönkretett gazdaságot kell újjáépíteni; Orbán Viktor példaként említette egyebek között, hogy történelmi csúcsokat dönt a munkanélküliség, az ország eladósodott, és a megfizethetetlen adókon túl óriási a bürokrácia is. Mindennek következtében nemcsak a pénzügyi adósság nőtt, hanem a szegénység és a megoldatlan gondok mennyisége is.
A kormányfő az európai folyamatokkal kapcsolatban rámutatott, a politika túllépett az ideológiai típusú gondolkodáson. Egyetlen sikeres Európai Uniós országban sincs „szekértábor politika”, szinte mindenhol nemzeti centrumpolitika érvényesül. A kormányfő megjegyezte, az európai politikát elárasztották a felesleges szavak. Így történt ez Magyarországon is. Az elmúlt nyolc év a szavakról szólt, „papírokat lobogtattak”, programokat mutattak be, de tettek nem voltak. Azonban az ideológiák mindenhol háttérbe kerültek, és az emberek cselekvő pártokat, kormányokat akarnak látni.
Orbán Viktor aláhúzta, az újjáépítés során először a romokat kell eltakarítani, a 29 pontos gazdasági akcióterv célja ez volt. A politikai és jogi felelősség megállapítása, azaz az elszámoltatás folyamatban van. Eljött az ideje, hogy megkezdődjön az újjáépítés is, mégpedig az Új Széchenyi Tervvel. Hozzátette, jelenleg az ország pénzügyi helyzete stabil, kiszámítható, jó reményt ad a szerkezeti átalakítások folytatásához, és a gazdasági növekedés beindításához. „Hosszú évek után először állunk végre biztos lábakon” – fogalmazott. Ezt mutatja az is, miszerint a Nemzetközi Valutalappal történt tárgyalások félbeszakadása, és az ezt követő leminősítések csak időleges zavarokat okoztak. Ezek után mind a forint árfolyama, mind pedig a „kötvénykibocsátási és kötvényeladási kapacitás visszatér arra a szintre, amely mellett az ország működése stabilnak tekinthető”. Véleménye szerint tehát, van értelme folytatni ezt a politikát.
A bankadóval kapcsolatban megjegyezte, összevetve mindazzal, amit az országnak ki kellett állnia ebben az évben, a bankadó összege „magas is, de mégis indokolt, jogos, szükséges”. A kormányfő hangsúlyozta továbbá, hogy tartani fogják a 3,8 százalékos költségvetési hiányt. Hozzátette, a „saját lábon álláshoz” megteremtették a nemzetközi feltételeket.
Orbán Viktor úgy látja, a világkapitalizmus ugyancsak válságban van. A nyugati civilizáció a világ teljes össztermelésében korábban elért arányait nem tudja fönntartani. Magyarországnak ebben a helyzetben kell növekedést és fejlődést elérni. A nyugati világkapitalizmus válságának oka, hogy a spekuláció túl nagy teret kapott a termeléssel szemben, ami fontos tanulság számunkra. Munkára és termelésre van szükség, az Új Széchényi Terv pedig ezt a célt szolgálja. Mint fogalmazott, az Új Széchenyi Terv nem más, mint a magyar gazdaság újjáépítésének programja.
Beszédében azt is kifejtette, versenyelőnyt jelent, és egyben optimizmusra ad okot a sajátos magyar gondolkodásmód. A kis- és középvállalkozások támogatásán túl, az egész magyar gazdaság érdeke ennek a képességnek, a tanulás iránti pozitív elkötelezettségnek a fejlesztése. A kormánynak ebben élen kell járnia. Olyan kormányzati rendszer felépítésére van szükség, amely mindenki másénál jobb, kisebb, gyorsabb és hatékonyabb. Orbán Viktor elmondta, kormányzati programnak tekinti, hogy egy olyan közigazgatási, kormányzati és költségvetési politikát építsenek fel, amelyben megmutatkozik az az állítólagos előny, miszerint a földön kétfajta intelligencia létezik, az embereké és a magyaroké. Hozzáfűzte, a meghamisított, már jórészt használhatatlannak minősülő büdzséből, Európa legátláthatóbb, legvilágosabb, legkönnyebben megérthető költségvetését kell létrehozni.
Az Új Széchenyi Terv küldetése: „helyet a magyar reményeknek, helyet a magyarok reményeinek” – fogalmazott beszédében a miniszterelnök. Meglátása szerint, kell lennie egy helynek, ahol az emberek úgy gondolják, ha vannak álmaik, céljaik, akkor ahhoz társakat találnak, nem akadályokba ütköznek, hanem segíteni akaró embereket, intézményeket, kormányzatot találnak. Az Új Széchenyi Terv hivatása, hogy beteljesülhessenek a magyarok reményei itt Magyarországon.
(kormany.hu, orbanviktor.hu)
