A katonai hagyományőrzés mozgalommá válásának mintegy negyedszázados múltjáról, illetve a hagyományőrző találkozók, felvonulások, csatabemutatók összekovácsoló erejéről beszélt Semjén Zsolt Tápióbicskén péntek délután.
A miniszterelnök-helyettes az 1849. április 4-i tápióbicskei csata évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségen az egykori csatatér fontos átkelőhelyének számító, újjáépített fahídon állva méltatta a hagyományőrzés fontosságát.
"Fejet hajtunk őseink hősiessége, az áldozatok emléke előtt - mondta. - Mert a múltunk ismerete, hagyományaink megtartása nélkül ugyan mit is keresnénk Európában?"
Kép letöltése
A KDNP elnöke a helyi Honvéd-szobor megkoszorúzása után több ezer érdeklődő, valamint a csatát "újrajátszó", korhű ruhába öltözött hagyományőrzők előtt idézte fel a tavaszi hadjáratot, méltatva az Európát átszövő megemlékezéseket.
A politikus ismertetése szerint 1989. április 3-án a Történelmi Lovas Egyesület kilenc hagyományőrző huszára azért indult el Jászberényből, hogy végiglovagolja a Nagykáta-Tápióbicske-Isaszeg-Gödöllő-Vác útvonalat az 1849-es tavaszi hadjárat emlékére. A mozgalomhoz egyre több település csatlakozott, az emléktúrából az évek folyamán emlékhadjárat lett, s az útvonal is hosszabbá vált - emelte ki Semjén Zsolt.
Az emlékhadjárat résztvevői között ma már ott vannak a székelyföldi és a felvidéki csapatok, illetve az Európa más tájairól érkező "fegyverbarátaik", hogy közösen idézzék fel a történelem jeles napját, s szórakoztassák szemet gyönyörködtetően az összegyűlteket - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.
Kép letöltése
A tápióbicskei csatához fűződő hagyományok között a miniszterelnök-helyettes egy gyermekekhez kötődőt is felidézett. Mint mondta, 1882-ben a falu bírája alapítványt hozott létre, hogy a csata napján a település összes gyermeke kapjon egy zsemlét. Ez emlékeztesse őket arra: a búza a hazáért küzdők vérével áztatott földből nőtt. Napjainkban zsemle helyett buktát kapnak április 4-én az erre járó gyerekek, illetve vendégek - tette hozzá.
(MTI)
