Orbán Viktor szerint a magyar kormány nem elméleti recepteket kínált Európának, hanem az ország megújításával gyakorlati példát mutatott a kontinensnek.

A miniszterelnök ezt hétfőn, napirend előtt mondta a parlamentben a magyar EU-elnökséget értékelve. Szólt arról is, hogy Magyarország az elmúlt fél évben sokat visszaszerzett becsületéből.

Orbán Viktor felidézte, múlt héten az uniós kormányfők tanácsának ülésén kivétel nélkül kiválónak minősítették a magyar elnökség teljesítményét. Az ország programjának üzenete az volt, hogy a pesszimizmussal, a kiábrándultsággal, a kishitűséggel és a lemondással szemben ellen kell állni, és fel kell venni a küzdelmet - mondta, hozzátéve: "megértettük és felismertük, hogy hazánk és az EU előtt álló problémák hasonló természetűek".

A magyar kormány nem elméleti recepteket kínált Európának, hanem az ország megújításával gyakorlati, kézzelfogható és működő példát mutatott a kontinensnek - emelte ki, hozzáfűzve, hogy Magyarország két nagyon egyszerű, józan tanácsot fogalmazott meg Európa számára: merjünk magunk lenni, és ne hagyjuk, hogy mások mondják meg, kik vagyunk, mit tegyünk.

A miniszterelnök szerint nemrég még Magyarország is Európa bajait gyarapította "meghamisított gazdasági adatokkal, hazugságokkal, legyengült, védtelen, kitett gazdaságunkkal", mára azonban ebből sokat ledolgozott, és a magyar EU-elnökség munkájával sokat visszaszerzett becsületéből is az ország.

Magyarország az elmúlt félévben kiállt Európáért, a közös értékekért, vívmányokért és Közép-Európáért - jelentette ki, és - mint fogalmazott - bebizonyosodott, hogy Közép-Európával újra számolni kell, a válság utáni európai gazdaság legerősebb motorja a Balti-tengertől az Adriáig húzódó térség lehet majd.

Kifejtette: a magyar elnökség tervezett programjának középpontjában az Európát sújtó gazdasági válság hatásainak kezelése és a jövőbeni hasonló válságok elkerülése érdekében tett erőfeszítések álltak. A gazdasági kormányzás ügyét Magyarország elvitte az áttörésig; fontos fegyvere lett az uniónak az európai szemeszter, amelyet a magyar elnökség alatt vezettek be és használtak sikerrel először - sorolta, kijelentve: "nem engedjük többé, hogy a jövőben ránk leselkedő újabb válságok jégeső módjára elverjék a közös termést".

A kiemelt célok között szerepelt a csatlakozási tárgyalások lezárása Horvátországgal június végéig, s ez meg is történt - emlékeztetett Orbán Viktor. Álláspontja szerint ezt egyben a Nyugat-Balkán sikeres stabilizálásának irányába tett nagyon fontos első lépésként kell értékelni, s ezt a "küldetést" az elnökség után is folytatnia kell Magyarországnak, Európa ugyanis csak úgy lehet erős, "ha nem maradnak ki enklávészerű, tagállamokkal körbezárt területek az integráció folyamatából". Különösen fontos elnökségi eredménynek nevezte azt is, hogy Románia és Bulgária teljesítette a schengeni csatlakozás feltételeit.

A kormányfő kitért az "arab tavaszra" és a nyomában keletkezett menekülthullámra is, amellyel kapcsolatban azt mondta: maga sem hiszi, hogy az illegális menekültáradattal szemben Európának tehetetlenül kellene állnia, azonban a megoldást szerinte nem a határok szabad átjárhatóságának korlátozásában kell keresni, hanem például a külső határok megerősített védelmében. Hangsúlyozta ugyanakkor, helyesnek látja, ha Magyarország képes arra, hogy baj esetén azonnal lezárja határait, és bevezesse a határellenőrzés rendjét.

A romastratégiáról szólva azt közölte: a magyar kabinet többször is világossá tette, hogy az Európában fellépő demográfiai és munkaerő-problémákat nem bevándorlással kell megoldani, hanem a családpolitika erősítésével és az EU-n belül még meglévő munkatartalékok mozgósításával.

Orbán Viktor tájékoztatása szerint Magyarországon eddig 26 miniszteri, 92 vezetői, valamint 117 szakértői konferenciát szerveztek, és hátra van még 16 további esemény. Külön öröm szerinte, hogy a budapestiek életét nem zökkentette ki a "politikai csúcsforgalom". "Igazi polgárbarát elnökség volt a magyar elnökség - nemcsak Brüsszelben, hanem Budapesten is" - mondta a kormányfő.

A miniszterelnök szerint Magyarországnak éppen ellentétes irányban kell haladnia, mint Görögországnak, ahol jelenleg kényszerprivatizációkat hajtanak végre külföldi felügyelet mellett az ország gazdaságának talpra állítása érdekében. Orbán Viktor hétfőn napirend előtt, parlamenti viszonválaszában emlékeztetett a Mol-részvények megvásárlására, és azt mondta: vannak még olyan vagyontárgyak a gazdaságban, amelyeket a lakosság érdekében állami kézben kell tudni.

A kormányfő az európai gazdaság állapotáról szólva azt mondta: a helyzet több mint aggasztó, az európai gazdaság komoly bajban van. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a nyugati gazdaság képes lesz megoldást találni a problémára, bár szerinte jelenleg mindenki ennek ad kevesebb esélyt. "A magyar elnökség sikeresen teljesített, az európai gazdaságról lefesthető kép azonban sötét" - fogalmazott a miniszterelnök.

"Ez nem ok, hogy pesszimistává váljunk és feladjuk azt a gazdaságpolitikát, amivel - úgy véljük - ennek ellenére növekedési pályára állítjuk a magyar gazdaságot" - tette hozzá Orbán Viktor.

A schengeni bővítéssel kapcsolatban a kormányfő azt mondta: az ország elvégezte a munkáját, "helyzetbe hozta a románokat és a bolgárokat". Egyes országok azonban később, további feltételeket támasztottak a két ország elé. "Nem Magyarország dolga, hogy ezeket az országokat rávegye az álláspontjuk megváltoztatására" - fogalmazott a miniszterelnök.

A keleti partnerség csúcstalálkozó elhalasztásáról szólva azt mondta: alibi találkozókra nincs szükség, "az első csúcs sem volt sikeres, üres volt". Szerinte ilyen csúcstalálkozóval csak romlana a részt vevő hat ország esélye az uniós csatlakozásra. Az ország önállóságát firtató kérdésekre Orbán Viktor az új magyar alkotmányra hivatkozott, amely a nemzeti szuverenitás alapjára helyezi az ország és az unió kapcsolatát. Az államadósság átütemezésének lehetőségéről azt mondta: ha ilyet akár csak felvet egy ország, annak térdre rogy a gazdasága. Ez látható jelenleg Görögországban is - tette hozzá.

(orbanviktor.hu)