A Magyarország és Kína közötti mezőgazdasági és turisztikai együttműködés erősödését hangsúlyozta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára kedden Pekingben, a magyar-kínai gazdasági vegyes bizottság ülése után.
Pekingi idő szerint kedd délután érkezett hivatalos látogatásra Kínába Orbán Viktor miniszterelnök, kíséretében népes politikai-üzleti delegációval. Az ezt megelőzően tartott vegyes bizottsági ülésről Szijjártó Péter magyar újságíróknak elmondta: szerdán írják alá a két ország képviselői azt a megállapodást, amelynek nyomán Budapesten jön létre Kína és a közép-európai országok turisztikai együttműködésének regionális központja. Jelezte, a Magyarországra látogató kínai turisták száma folyamatosan nő.
Döntöttek egyúttal arról is, hogy a magyar és a kínai kormány egyeztetéseket kezd a közvetlen légi járat helyreállításának lehetőségeiről - mondta. A kínai kormány képviselői arról tájékoztatták a magyar felet, hogy a sertés-, nyúl-, kacsa- és libahúsra vonatkozó exportengedélyek kiadása az utolsó fázisban van - jelentette be Szijjártó Péter.
Ez jelentősen megnöveli majd a Kínába irányuló magyar kivitelt - tette hozzá. A gazdasági együttműködés további kulcsterületének nevezte a jövőbeni infrastrukturális beruházásokat. Ezzel összefüggésben elmondta, hogy a kínai kormány is létrehozta azt a munkacsoportot, amely előkészíti a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal - kínai részvétellel zajló - modernizálását.
Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy végső fázisban van a Wanhua és a magyar kormány közötti stratégiai együttműködési megállapodás egyeztetése, valamint egy újabb citromsavgyár Magyarországra településéről szóló szándéknyilatkozat aláírása. Megjegyezte, hogy kiterjesztik a kormány és a Huawei közötti korábbi stratégiai megállapodást is. A Magyarországon működő négy legnagyobb kínai vállalat jelenleg körülbelül hatezer embert alkalmaz, ez a szám azonban több százzal emelkedhet, ha ezekről az új beruházásokról megszületnek a megállapodások - mondta.
Az államtitkár szavai szerint a kétoldalú gazdasági együttműködés pénzügyi alapjai rendkívül stabilak, hiszen létrejött a két jegybank közötti tízmilliárd jüanos (370 milliárd forint) valutacsere-megállapodás, a két Eximbank kiegészítette a korábbi százmillió eurós fejlesztési hitelkeretét újabb százmillió euróval, és létrehozták az 500 millió dolláros közép-európai befektetési alapot.
A Bank of China pedig úgy döntött, Budapesten alakítja ki közép-európai regionális központját. A Pekingbe látogató, Orbán Viktor miniszterelnök vezette magyar delegáció tagja mások mellett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, valamint Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója és számos vállalatvezető, üzletember.
A kormányfő hivatalos programja kínai idő szerint szerda reggel kezdődik, amikor is a Bank of China elnökével tárgyal, majd beszédet mond a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács (CCPIT) székházában tartandó gazdasági rendezvényen. Szerda délután Orbán Viktor megbeszélést folytat Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel, és a két kormányfő jelenlétében több kétoldalú megállapodást is aláír a kínai és a magyar fél.
Csütörtökön, a látogatás zárónapján a magyar miniszterelnök előadást tart a kínai társadalomtudományi akadémián, majd látogatást tesz a pekingi Magyar Kulturális Intézetben. Később fogadja őt Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke, majd Csang Tö-Csiang, az országos népi gyűlés, azaz a törvényhozás állandó bizottságának elnöke. Orbán Viktor tavaly novemberben már találkozott - a 2013 márciusától hivatalban lévő - Li Ko-csianggal a kelet-közép-európai (KKE) országok és Kína bukaresti csúcstalálkozóján, ahol - Ivica Dacic szerb kormányfő részvételével - megállapodtak a már említett Budapest-Belgrád közötti vasútvonal kínai közreműködéssel történő felújításáról. Ugyanekkor jelentette be Orbán Viktor azt is, hogy Budapest lett a KKE-Kína-együttműködés turisztikai regionális központja.
Peking még a 2012-es varsói KKE-Kína-csúcstalálkozón ajánlotta fel, hogy tízmilliárd dolláros alapot hoz létre a kelet-közép-európai térség infrastrukturális fejlesztésére. A magyar miniszterelnök tavaly decemberben a Huawei kínai távközlési cég biatorbágyi regionális logisztikai központjának átadóján a Kínával való gazdasági együttműködésről úgy fogalmazott: "csak az az ország fog talpon maradni és válhat a válság utáni világ nyertesévé, amely nyitott Kína irányába, és ahol kínai cégek jelen vannak".
(MTI)
