Az eurózóna kormányközi megállapodásához való csatlakozásnak az egyik fontos feltétele, hogy világosan lássuk, pontosan milyen szabályokat tartalmaz a dokumentum, annak tartalma azonban jelenleg még nem ismert – állapította meg a cseh és a magyar miniszterelnök csütörtöki, budapesti találkozóján.
Mindkét fél sikeresnek ítélte a kétoldalú tárgyalásokat. Orbán Viktor a találkozót követően úgy fogalmazott: nekünk, magyaroknak van mit meghonosítanunk abból, ami sikerre vitte Csehországot.
A kormányfő felhívta a figyelmet, hogy a - csehekénél hosszabb - posztkommunizmus időszakát követően végre Magyarország is megkapta az esélyt arra, hogy hozzá hasonló versenyképes gazdaságot építsen.
A két miniszterelnök egyetértett abban, hogy az energetikai együttműködés a jövőben az egyik kulcsterülete lesz a cseh-magyar kapcsolatoknak. Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy Csehországnak van energetikai érdekeltsége Magyarországon, „amit jó szívvel fogadtunk és örömmel vesszük a jövőbeli fejlesztéseket is”.
A két ország atomenergiáról vallott nézetei szintén közel állnak egymáshoz - hangsúlyozták a felek. Magyarország arra készül, hogy az atomenergia arányát a saját villamosenergia-termelésen belül tovább növelje 60 százalékra. Ennek érdekében fejlesztéseket is végre fogunk hajtani - ismertette Orbán Viktor.
A kormányfő kitért arra is, hogy Csehország a fejlesztések tekintetében szintén egy lépéssel előttünk jár, tehát hazánk érdeke, hogy legyenek szakmai egyeztetések, és később szakmai együttműködés is.
A két miniszterelnök szót ejtett a katonai együttműködés folytatásának kérdéséről is. Csehország nem adta fel a hadiiparát, figyelemreméltó kapacitásaik vannak, amiket Magyarország örömmel használ fel - fogalmazott Orbán Viktor. Petr Nečas ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy fejlett kiképzési rendszerüket örömmel bocsátják a magyar hadsereg rendelkezésére, illetve - folytatta - a szuperszonikus gépek használatát is jóval kisebb költségen sajátíthatják el.
A tárgyalásokon európai uniós ügyek is szóba kerültek, Orbán Viktor világossá tette, hogy Magyarország számára - bár nem mi okoztuk a válságot - fontos, hogy az eurózóna leküzdje azt. „Megoldani nem tudjuk a válságot, ellenben akadályt sem kívánunk állítani az elé, hogy eurózóna államai megoldják a nehézségeket” - jelentette ki.
A kormányfő beszélt arról is, hogy Közép-Európa a válság után Európa egyik legversenyképesebb övezete lesz. Mi tehát csak olyan együttműködést tudunk kialakítani az eurózónával, amely nem rontja le Magyarország versenyképességét - szögezte le Orbán Viktor. Hozzátette, hogy hazánk a költségvetési fegyelem szempontjából az egyik legerősebb ország Európában. Külső kényszerek nélkül is követjük a pénzügyi ésszerűség szabályait az állami gazdálkodásban. Számunkra tehát garanciát és biztosítékot nem jelent egy erős európai fegyelem, mert saját érdekeink miatt még annál is szigorúbbak vagyunk a pénzügyeinkben - jelentette ki a miniszterelnök.
A két miniszterelnök abban is egyetértett, hogy az eurózóna kormányközi megállapodásához való csatlakozásnak az egyik fontos feltétele, hogy világosan lássák, pontosan milyen szabályokat tartalmaz majd a dokumentum. Ezt jelen pillanatban részleteiben nem ismerjük - mutattak rá.
Szintén azonos álláspontot képviseltek abban, hogy a két ország nem szándékozik csatlakozni semmilyen megállapodáshoz, ami adóharmonizációs lépéseket tartalmaz. Orbán Viktor hangsúlyozta: „nem kívánjuk feladni az önálló magyar adópolitika versenyképesség növelő lépéseit”, ami kulcskérdés lesz a tárgyalások során.
(kormany.hu)
