A miniszterelnök kül- és belpolitikai kérdésekről tartott előadást a francia fővárosban.
Orbán Viktor Párizsban, a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetében (IFRI) tartott előadásában elmondta, ahhoz, hogy Magyarország támogatni tudja az Európa Unió és Oroszország között küszöbön álló nagy történelmi kiegyezést, Közép-Európának speciális bánásmódot és garanciákat kell kapnia a következő években. Megjegyezte, november 30-án találkozik Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel.
Véleménye szerint nincs messze az EU és Oroszország közti történelmi kiegyezés pillanata. Annak ellenére, hogy a pontos időpont még nem ismert, „az események logikája” ebbe az irányba mutat. Ebben a nagy történelmi folyamatban Közép-Európának garanciákat kell kapnia, például az energiafüggetlenség, a katonai biztonság, a közlekedési infrastruktúra vagy a gazdasági átláthatóság tekintetében, mert a kiegyezésnek a térség nem lehet csupán elszenvedője.
A miniszterelnök kifejtette, a gazdasági válság előtti tapasztalatok azt mutatják, hogy Közép-Európa „az európai versenyképesség egyik kulcstérsége”, és az Európai Unió „egyik legperspektivikusabb” régiója. A gazdasági válság után is feltehetően ez a térség lesz a gazdasági növekedés motorja, s kétszer akkora növekedést fog produkálni, mint a nyugat-európai országok – mondta.
A kormányfő a belpolitikai helyzetet elemezve kitért arra is, hogy sajnos a Fidesz nem hitegetheti magát azzal, hogy a programja minősége és a kínált alternatíva nagyszerűsége ragadta magával a magyarokat. „Bár reménykedünk, hogy ilyesmi is történt” – fogalmazott hozzátéve, „valójában a düh, az elkeseredés, a süllyedés miatti elégedetlenség dobott felszínre bennünket olyan mértékben, hogy ma kétharmados parlamenti többségünk van”.
Rámutatott, Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely a csatlakozása óta nem tudta emelni a gazdasági növekedését, s az államadósság az 50 százalék körüli szintről 80 százalékos szintre emelkedett, miközben az életszínvonal zuhant. Úgy véli, a gazdasági süllyedést züllés is kísérte, amely a magas korrupcióval, a nem ritka hatalmi visszaélésekkel, valamint a közéletben a civilizált közbeszéd, a megbízhatóság és a korrektség hiányával jellemezhető. Mindehhez olyan civilizációs betegségek is járulnak, mint az alacsony foglalkoztatottság a munkaképes lakosság körében, amely alig 55 százalékos az unió 65 százalékához képest, a lakosság csökkenő száma, valamint az a tény, hogy a 10 millió emberből 3 millióan élnek a szegénységi küszöb alatt. „Ez a kudarc húzódik meg az idén bekövetkezett nagy politikai fordulat mögött, amelyet otthon egyszerűen csak kétharmados forradalomnak nevezünk” – fogalmazott. A kormánytól a süllyedés és a züllés megállítását, valamint a civilizációs betegségek gyógyításának megkezdését várják el jelenleg a magyarok.
A miniszterelnök elmondta, a komoly gazdasági válság után Magyarország négy hónap alatt kiutat talált a csődhelyzetből. A rövid távú siker – amely azt jelenti, hogy a költségvetési hiány idén legfeljebb 3,8 százalékos, jövőre pedig 3 százalékos lesz – azonban nem feledtetheti a csapda lényegét, a nyolcvanszázalékos GDP-arányos államadósságot, amely a tervek szerint 2014-15-re csökkenhet hetven százalékra.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítsége nélkül Magyarország összeomlott volna – folytatta beszédében. „Az országnak azonban továbbra már nem politikai alkukkal megszerezhető forrásokért kell ácsingóznia a nemzetközi szervezeteknél, hanem vissza kell térnie a pénzügypiacokra, és onnan kell az igényeit fedeznie.” Ennek azonban súlyos feltétele a kiszámíthatóság, szavahihetőség, ellenőrzés alatt tartott költségvetési hiány és világos közép- és hosszú távú stratégia. Ennek részeként Magyarország takarékossági intézkedéseket és válságadót vezetett be, megindította a közigazgatási, az adó- és a nyugdíjreformot, valamint az állami cégek átalakítását és megkezdte az új alkotmány előkészítését, amelyet jövő tavasszal fogadhat el a parlament. A miniszterelnök megjegyezte, az elhatalmasodott cinizmus és szkepszis leküzdéséhez, valamint a politika hitelességének visszaszerzéséhez kezdeményezte azt a politikai reformot, amellyel felére csökkenhet a politikai osztály létszáma.
A bankadóval kapcsolatban elmondta, nem tartja érdemnek, hogy Magyarország vezette be elsőként, de látható, hogy lassanként több uniós ország is követi a példát, s feltehetően 2012-ig kialakul egy egységes európai bankadórendszer. Mint fogalmazott, „a magyar bankadó brutális”, és megerősítette, jelenlegi formájában 2012-ben megszűnik. Akkor majd vagy az európai szinten megvalósított bankadóra vagy a többi európai ország gyakorlatára tér át Magyarország.
(mti, kormany.hu, orbanviktor.hu)
