A reformáció a magyarságnak olyan nemzeti kincset adott, amely felekezetre való tekintet nélkül mindenkié - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Reformáció Emlékbizottság első ülésén, a Parlamentben.
A reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából 2017-ben tartandó ünnepségeket előkészítő emlékbizottságnak a reformáció értékei közül a nemzetmegtartó szerepre is fel kell hívnia a figyelmet, mert az ország három részre szakadása idején a reformáció nélkül "a nemzeti életben maradás" aligha sikerülhetett volna - hangsúlyozta a kormányfő.
Fontos mai üzenete van annak is - folytatta -, hogy a magyar reformátorok a legjobb külföldi egyetemeken tanultak, de természetesnek tekintették, hogy utána visszatértek saját hazájukba, és itt szolgáltak.
Orbán Viktor szerint 500 évvel ezelőtt a reformáció válasz volt az akkori Európa egyre jobban mélyülő válságára is, a kontinensnek pedig "van mit tanulnia ebből a történetből", mert szellemi megújulás nélkül ma sem keveredhet ki a válságból.
Azt mondta, a méltó megemlékezés az 500. évfordulóról "önmagunk felé támasztott jogos igény", egyúttal helyesnek nevezte, hogy az állam és az egyházak közös testületben szervezik meg az ünnepi rendezvényeket.
Indoklásul a miniszterelnök úgy fogalmazott: Magyarország mindig akkor volt erős, a nemzet is akkor volt egységes és rendelkezett kellő önbecsüléssel, amikor az állam nem ellenségének, hanem szövetségesének tekintette az egyházakat, különösképpen a történelmi egyházakat. "Ezt a szövetségesi hagyományt szeretnénk folytatni" - tette hozzá.
Orbán Viktor fontosnak tartotta emlékeztetni arra is, hogy "nem volt olyan nagyon régen", amikor még elnyomták az egyházakat, üldözték a vallást. Ezzel kapcsolatban idézte azt a "politikai bölcsességet", amely szerint "az egyház olyan üllő, amelyen sok kalapács elkopott már". "Bizony, mind a kalapács elkopott, mind a sarló kicsorbult, ezt jó észben tartanunk az ünnep előestéjén" - mondta a kormányfő.
Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára miniszteri biztos segíti a Reformáció Emlékbizottság munkáját. Ezzel a feladattal Hafenscher Károlyt, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi elnökét bízták meg - jelentette be Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter.
A tárcavezető, akit a kormányfő a testület operatív irányításával bízott meg, elmondta: a plénum munkájában részt vesz a katolikus egyház képviseletében Pápai Lajos győri megyés püspök, a Magyar Tudományos Akadémia két delegáltat küld a testületbe, valamint a kisebb protestáns felekezetek is képviseltetik magukat.
Rajtuk kívül Németország, Hollandia és Svájc nagykövete is megosztja tapasztalatait a magyar testülettel, mivel ez a három ország is jelentős előkészületeket tesz a reformáció 2017-ben tartandó 500 éves évfordulójának megünneplésére - tette hozzá.
Balog Zoltán emlékeztetett arra: a történelmi kapcsolatok az elmúlt ezer évben alapvetően meghatározták Magyarország kultúráját, az igaz hit pedig "mindig kultúrát hoz létre". Hangsúlyozta: a felekezeti sokszínűség az ország erőssége kell, hogy legyen.
Bölcskei Gusztáv, a református zsinat lelkészi elnöke rámutatott: a megemlékezésekkel nem ünnepelni akarják magukat a reformációból sarjadt egyházak.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a reformáció a válságra adott választ 500 éve, s ez "visszaadta a középkor végi embernek az élethez és a jövőhöz szükséges bátorságot", mert a földi élet addig "egyfajta előszobázásnak" számított a halál utáni léthez képest.
Közölte: a reformáció az Isten kegyelméből, hit által való megigazulást hirdette meg 500 éve, és hatalmas energiákat szabadított fel, melynek következtében az ember Isten iránti hálából ma is a közösség javát szolgálja. Utalt arra is, hogy öt éve mondták ki a magyar reformátusok egységét, ezt idén szeretnék megünnepelni. Bölcskei Gusztáv fontosnak tartja, hogy a történelmi egyházak együtt ünnepeljenek a reformáció 500 éves jubileumán.
Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök megköszönte a kormánynak, hogy az ökumenikus imahét közepén indítják az emlékbizottság munkáját. Szólt arról, hogy Luther Márton korábbi Ágoston-rendi szerzetes imaharcából indult ki a reformáció, ami bejárta az egész világot, és egyebek mellett azt hirdeti, hogy Isten közvetlenül megszólítható.
Úgy fogalmazott: spirituális megújulás nélkül nincs kiút a válságból, a reformáció hatásai pedig "messze túlmutatnak az egyházak határain".
Az eseményen Kövér László házelnök is jelen volt.
(MTI/kormany.hu)