A várakozásoknál jobb gazdasági növekedési eredményre számít idén Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő ezt azon a szerdai budapesti sajtótájékoztatón mondta, amelyet az Európai Tanács elnökével közösen tartott megbeszélésük után.
Orbán Viktor közölte: Magyarország azt kéri az Európai Tanács elnökétől, hogy miután Magyarország nem része az eurózónának, és mivel a magyar gazdaság problémái - a kommunista múltja miatt - bizonyos sajátosságokat is mutatnak, legyen fogadókészség és megértés azokkal a magyar gazdaságpolitikai intézkedésekkel, így például az adóreformmal és a versenyképességet segítő lépésekkel kapcsolatban, amelyek az eurózónához tartozó államok szempontjából szokatlannak tűnnek, a magyar gazdaságnak viszont létfontosságúak.
Hozzátette, az Európai Tanács elnöke mindig nyitott volt azon megoldások iránt, amelyekkel Magyarország 2010 után próbálta és próbálja stabilizálni, növekedési pályára állítani gazdaságát. "Magyarország bejelentkezett az európai sikertörténet pozíciójáért, hiszen nagyon kevesen vagyunk az EU-ban olyanok, akik képesek lennénk egyszerre csökkenteni az államadósságot, kontroll alatt tartani az éves költségvetéseinket, és egyúttal növekedési pályára állítani a gazdaságot" - fogalmazott a kormányfő, aki utóbbira jó esélyt lát idén, és egyébként a várakozásoknál is jobb gazdasági növekedési eredményre számít.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, "az elnök úr személyében Magyarország egyik fontos barátját fogadtuk ma". Ezzel kapcsolatban jelezte, a következő hét évre szóló uniós pénzügyi terv elkészítése nem jöhetett volna létre Herman Van Rompuy és stábja erőfeszítése nélkül, akiknek sikerült európai pénzügyi tervvé kovácsolniuk a tagállamok gazdasági szándékait.
Közölte azt is, hogy Magyarországnak fontos az eurózóna sikere, és bár nem vagyunk tagja a közös pénzt használó országok közösségének, de a magyar kormány minden olyan lépést támogat, amellyel helyreállítják a közös európai pénznem iránti bizalmat. Ezért Herman Van Rompuy számíthat Magyarország támogatására a bankunió és a pénzügyi-gazdasági koordináció ügyében.
A miniszterelnök szavait azzal zárta, reméli, hogy a magyar gazdaság 2013-ban - ha a növekedést is sikerül beindítania - egy olyan sikertörténetté válik, amely nemcsak Magyarországnak lesz fontos, hanem az európaiaknak is azt mutatja majd, válság idején is lehet egy közép-európai országban is sikeres gazdaságpolitikát folytatni.
Az MTI kérdésére válaszolva a miniszterelnök emlékeztetett, hogy az ötezernél kisebb lélekszámú települések konszolidációját már befejezték, most az ötezer lelkesnél nagyobbakét kellett rendezni. Tájékoztatása szerint az átvállalt adósság összesen 600 milliárd forintot tesz ki, a mértéke pedig a legjobb pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok esetében az adósság 40, a legrosszabb helyzetben lévőknél pedig 70 százaléka.
A fővárosban 60 százaléknyi adósságot vesz át az állam, de itt van néhány részletkérdés. A tervek szerint így március 8-án állapodnak meg Budapesttel egy nagyobb együttműködési csomagról - közölte Orbán Viktor, aki jelezte azt is, hogy körülbelül egytucatnyi olyan település maradt, ahol még vannak nyitott kérdések. Mint fogalmazott, nem emlékszik egy olyan pillanatra sem, amikor a helyhatóságoktól ekkora adósságot vállalt volna át a központi kormányzat.
Azonban "nemcsak adósságot vállaltunk át tőlük, hanem ők közben elfogadták azokat a szabályokat, amelyek lehetetlenné teszik, hogy az önkormányzatok még egyszer úgy eladósodjanak, ahogy ez történt az elmúlt húsz évben. (...) Mi átvettük az adósságot, ők pedig elfogadtak sokkal szigorúbb pénzügyi szabályokat" - hangsúlyozta a kormányfő. Orbán Viktor elmondta, hogy az önkormányzatok mellett több más területen is zajlik az adósság újjászervezése.
Magyarország gondjai abból adódnak - hívta fel a figyelmet -, hogy az államadósság még mindig 77-78 százalékon áll. "Mi nem akarunk felülni annak a kísértésnek, amely azt akarja elhitetni számos európai országban az emberekkel, hogy az államadósság növelése árán lehetne vagy szabadna gazdasági növekedést gerjeszteni" - erősítette meg álláspontját a kormányfő, aki rögzítve, hogy a kormány csökkenő államadósság mellett akar növekedést elérni.
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a tájékoztatón kijelentette: 2012 fordulópontot jelentett az euróövezet válságában, remélhetőleg "már túl vagyunk a nehezén", de az uniós tagállamoknak folytatniuk kell a gazdasági reformokat. Kiemelte, a válságkezelésben elért eredmények ellenére nem lehet hátradőlni, fokozatosan és kitartóan tovább kell haladni a valódi gazdasági unió megteremtése felé. Nincs alternatívája a reformok folytatásának, egyetlen ország sem léphet vissza - mutatott rá.
Hangsúlyozta, az uniós tagállamok gazdaságainak megerősítése növeli a versenyképességet. Tartós növekedésre és a foglalkoztatási szint emelésére van szükség, és ehhez a bankunió megteremtése is hozzájárulhat - vélekedett. Hozzátette, a munkahelyteremtés a legjobb stratégia, hogy jólétet biztosítsanak az európai polgároknak.
Kiemelte, a következő többéves (2014-2020) költségvetési keretről született megállapodás "jó és fontos" Magyarországnak és Európának egyaránt. Az Európai Tanács elnöke üdvözölte, hogy a 27 uniós ország állam- és kormányfője vállalta a felelősséget, és nemzeti álláspontjaikat összehangolták a közös érdekek érvényesítéséért. Most az Európai Parlamenten a sor, hogy megerősítse ezt a sikert - fűzte hozzá.
Herman Van Rompuy szerdán találkozik Kövér László házelnökkel, majd Áder János köztársasági elnökkel tárgyal.
(MTI)
