A magyar újraiparosítási politika folytatását sürgette Orbán Viktor miniszterelnök annak érdekében, hogy egy-másfél éven belül Magyarország legyen az az európai uniós állam, ahol a GDP legnagyobb aránya az ipari termelésből származik.
Magyarország jelenleg az előkelő 3-4. helyet foglalja el ezen a listán – mondta a kormányfő, miután hétfőn a Parlamentben tárgyalt Henri Malosse-szal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnökével.
Ahhoz, hogy Magyarország az első legyen az uniós listán, vagyis hogy itt származzon a GDP legnagyobb aránya az iparból, olyan tagállamokat kell megelőzni, mint például Németország vagy Csehország – hívta fel a figyelmet a közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor.
Szólt arról is, hogy kormánya már két-három évvel ezelőtt úgy foglalt állást, fel kell adni azokat az elképzeléseket, amelyek szerint Magyarország pénzügyi központtá tud válni a régióban. "Nekünk egy termelési központtá kell válnunk", amihez szükséges az újraiparosítás. Ebből jönnek majd a munkahelyek, a gazdasági növekedés, a külföldi beruházások és a versenyképesség – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Orbán Viktort a tájékoztatón megkérdezték az európai uniós intézményekhez fűződő viszonyáról is, amelyről azt mondta: kormánya a józan ész alapján próbálja alakítani ezt a kapcsolatot, amely egyáltalán nem feszült. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az érvei jelenleg talán nem tartoznak a főáramhoz, ám "ami ma nem mainstream, holnap az lehet".
Henri Malosse a tárgyalás után közölte: elsősorban azért látogatott Budapestre, hogy személyesen tanulmányozza azokat a rendkívül érdekes és innovatívnak számító lépéseket, amelyeket a válságból való kilábalás érdekében tett Magyarország. Hozzátette, elismeréssel adózik ezen intézkedések iránt.
Az EGSZB elnöke úgy fogalmazott: Európának új arcra van szüksége, amely humánusabb és pragmatikusabb, Brüsszelben ugyanis eluralkodott a technokrácia, ugyanakkor túl sok szó esik az ideológiáról, és túl nagy a lobbi szerepe.
A francia politikus elmondta, a megbeszélésen egyetértett Orbán Viktorral a középosztály tagjainak kiemelt támogatásában, a rájuk nehezedő adók mértékének csökkentésében, valamint a munkavállalásuk segítésében, hogy segélyre csak a leginkább rászorultaknak legyen szükségük. Magyarország nagy sikereket ért el a középosztály helyzetének előmozdításában – jelentette ki. Megerősítette továbbá, hogy az újraiparosítás politikájának szükségességében is egyetértettek. Európának adottak a lehetőségei a termelésre – zárta szavait.
Kép letöltése
Az EGSZB elnöke háromnapos látogatást tesz Magyarországon. A politikus találkozik mások mellett Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterrel, Hölvényi Györggyel, az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárral és Győri Enikő uniós ügyekért felelős külügyi államtitkárral is.
Henri Malosse szombaton úgy nyilatkozott az MTI-nek, megválasztása óta az a célja, hogy az európai intézmények új arcát mutassa meg, az európai identitás és értékek mentén, és éppen ezért keresi fel a tagállamokat, ahol nem csak a vezető politikusokkal akar találkozni.
Henri Malosse az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság harmincadik elnöke. Az EGSZB akkor jött létre, amikor az Európai Gazdasági Közösség: 1957-ben a Római Szerződéssel hozták létre azzal a céllal, hogy tanácsadó szerepet töltsön be a közösségi döntéshozatalban. A munkavállalók, munkáltatók, civil szervezetek és más érdekcsoportok szempontjait hivatott megjeleníteni az uniós döntéshozatal során. A testület véleményét az uniós intézmények számos területen kötelesek kikérni.
(MTI)
