Hazánk nem veszít el egyetlen forintnyi európai uniós fejlesztési forrást sem a 2013-ban záruló költségvetési időszakban - jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.
Kijelentette: mind a 14 operatív programban zajlik a kifizetés, eddig összesen 1507 milliárd forintnyi európai uniós támogatást fizettek ki, és a kifizetések összege az év végéig várhatóan megközelíti az 1600 milliárd forintot. Ezzel az uniós intézményrendszer Magyarországon "az elmúlt évekre nem jellemző" sikert ért el - mondta.
A magyar költségvetésbe Brüsszelből 2013 december végéig 3 milliárd euró, nagyjából 900 milliárd forint folyik be - tette hozzá.
Lázár János közlése szerint a munka felgyorsításával célul tűzték ki, hogy 2014-ben a 2007-2013 közötti pénzek lehívása érdekében 2000 milliárd forint kifizetése történjen meg, amelyért a Miniszterelnökséget és a tárcákat közös felelősség terheli.
Hangsúlyozta: augusztus elsején - amikor a fejlesztéspolitika felügyeletét kormánybiztosként átvette - 14 operatív programból 13 fel volt függesztve. "A Brüsszellel való kapcsolatunkat 3 milliárd eurónyi vita jellemezte ", és az a veszély fenyegetett, hogy 570 milliárd forint támogatást elveszít az ország a jelenlegi hétéves fejlesztési ciklusban rendelkezésre álló 8200 milliárd forintból, és a kifizetések is lelassultak.
Az évet értékelő sajtótájékoztatóján az államtitkár kijelentette: a fejlesztési ügynökség, a fejlesztési tárca és a kormány munkatársai jó munkát végeztek. Hozzátette: a 8200 milliárd forintos keretösszeget kimerítve 8900 milliárd forint összértékű pályázatra vállaltak kötelezettséget, és minden pályázatot kiírt az NFÜ, miközben az idén augusztusban még 500 milliárd forintnyi pályázat nem volt kiírva.
A január elsejétől életbe lépő változások közül kiemelte: az ügynökség befejezi tevékenységét, a munkatársak közel fele - az irányító hatóságok vezetői, a szakmai vezetők - a tárcákhoz kerülnek. A dolgozók másik része, a központi felügyelet és a koordináció a Miniszterelnökségen fog dolgozni. Elmondta: az új működési rend végleges jóváhagyását Brüsszelből várhatóan januárban kapják meg, de Johannes Hahn uniós biztos támogatásáról biztosította a kialakított modellt.
Beszámolt arról is, hogy 46 ezer támogatási szerződés felülvizsgálatát kezdte meg az ügynökség, közöttük 300 offshore céget vagy "együttműködni nem akaró céget" biztosan találtak már. A 46 ezer cég átláthatósági vizsgálata folyamatos.
"Az a vélelem, miszerint ezeknek a pénzeknek egy része elhagyta az országot, mégiscsak megáll" - fogalmazott. Hozzátette, hogy az érintett pályázatoktól az NFÜ eláll, és a pénzeket visszaköveteli.
Kép letöltése
Lázár János úgy vélte, hogy a fejlesztési területen megkezdődött a rendteremtés, átláthatóvá, rendezetté, gyorssá, követhetővé, és az országot egyértelműen szolgáló rendszerré próbálják alakítani a fejlesztési pénzek rendszerét. Szavai szerint eddig 55 ember lépett ki a fejlesztési ügynökségtől. További munkatársak kilépése várható, akik nem tudtak azonosulni a megfogalmazott alapelvekkel, közöttük azzal, hogy Magyarország érdekeit képviseljék Brüsszelben, ne Brüsszel érdekeit Budapesten - mondta.
Közölte azt is: a sajtó által feltárt hibákra, és kritikáira képesek és készek reagálni.
Vállalható kompromisszum a 75 százalékos különadó
Kérdésre válaszolva vállalható kompromisszumnak nevezte a végkielégítések különadójának 75 százalékra történő csökkentését Lázár János.
A vidékfejlesztési miniszter által benyújtott, zárószavazás előtti módosító javaslat értelmében január elsejétől 75 százalékra csökkenhet a végkielégítések különadójának mértéke a mostani 98 százalékról a közszférában. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az egyes törvények agrár- és környezetügyi módosításának keretében nyújtotta be az adócsökkentésről szóló javaslatot. Egy 2010-ben hozott törvény értelmében az állami és önkormányzati vezetők, képviselők, a köztulajdonban álló cégek vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai a végkielégítésük kétmillió forint fölötti része után 98 százalékos különadót kell, hogy fizessenek. Az állami cégeknél foglalkoztatottak esetében a 3,5 millió forint fölötti részre vonatkozik a szabály.
Lázár János arra a kérdésre, hogy miért van szükség a különadó csökkentésére, az felelte: az ügyben jelenleg az Európai Bíróság előtt perek vannak folyamatban. "Vagy marad a 98 százalék és ezeket a pereket folyamatosan elveszítjük, vagy módosítunk ezen" - fogalmazott.
Megjegyezte azt is, hogy a 98 százalékos adót "édes gyermekének" is nevezhetné, mivel még frakcióvezetőként a "pofátlan végkielégítések" megadóztatását ő kezdeményezte az Országgyűlésben.
Közölte, hogy minden kormányülésen foglalkoznak a magyar kormányzati szerveket vagy szereplőket érintő, az Európai Unióban zajló eljárásokkal. Legutóbb áttekintették azt a helyzetet, hogy az EU-n belül Franciaországban legitimnek számít a 75 százalékos különadó, ezt az Európai Bíróság más eljárásban már elfogadta. Kijelentette: ha a magyar joggyakorlat nem tér át a maximum 75 százalékra, akkor annak mértéke nulla lenne, mert jelenlegi mértéke nem tartható meg. Ezt a módosítást az adóév kezdete miatt még az idén meg kell valósítani - mondta.
Az állami vezetők év végi jutalmával kapcsolatban szólt arról is, hogy a pénzek visszafizetéséről még nincsen információja, de "érdeklődéssel követi", hogy az év végéig az megtörténik-e. A kormánnyal együttműködésben gondolkodó állami vezetők nem tehetik meg, hogy nem fizetik vissza - mondta.
"Nekünk az a véleményünk, hogy ez a pénz nem jár, (....) így vagy visszafizetik, vagy a 75 százalékos különadót megfizetik. Hangsúlyozta, hogy állami vezetők körében, vagy minisztériumban dolgozó felsővezetők körében ilyen kifizetés nem volt, a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes által végzett vizsgálat alapján. Állam tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál, vagy háttérintézményeknél történhetett ilyen kifizetés - vélekedett Lázár János.
Egy másik újságírói felvetésre, miszerint az Európai Bíróság ítéletének indokolásában az is szerepel, hogy a különadó magántulajdonhoz fűződő jogot sért, azt mondta: az elmúlt húsz évben a magyar kormányoknak nem volt erejük az állami vagyongazdálkodásban rendbe tegyék a prémium és bérrendszert. Meggyőződésük szerint 2014 után - bárki is nyeri el a választók bizalmát - át kell tekintenie az állami cégvezetők javadalmazását, és meg kell teremtenie a bérviszonyokban is a versenyképességet a versenyszektorral.
(kormany.hu, mti)
