Magyarország egy főre jutó európai uniós nettó támogatása annak ellenére nő, hogy az EU költségvetésének összege csökken - jelentette be a miniszterelnök a 2014 és 2020 közötti uniós keretköltségvetésről döntő állam- és kormányfői csúcsot követő pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján. Orbán Viktor elmondta: Magyarország Litvánia után a második az egy főre jutó támogatásokat tekintve.

A most kialkudott keretköltségvetés értelmében 2014 és 2020 között Magyarország egy főre jutó támogatása 712 ezer forint lesz, míg az idén záruló hétéves ciklusban ez 660 ezer forint volt. Ezzel az ország a harmadik helyen állt a tagállamok között.

Magyarország egy főre jutó nettó pozíciójának javulását úgy sikerült elérni, hogy eközben a teljes uniós költségvetés összege csökken - jelentette ki a kormányfő.

Magyarországnak összesen 7080 milliárd forint jut, 20 milliárddal több, mint az idén záruló hétéves ciklusban. Orbán Viktor az összeg nagyságát úgy érzékeltette, hogy 20 ezer forintosokban hat, 500 eurósokban pedig egy tehervagont töltene meg.

A kormányfő szerint a Magyarországnak 2014 és 2020 között járó 7080 milliárd forintos pozitívum a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 3,6 százalékának felel meg. E mutató tekintetében csak Bulgária előzi meg Magyarországot. A mostani ciklusban Magyarország a hetedik volt ebben a sorrendben. A nettó pozíció teljes összegét összevetve Magyarország 2014 és 2020 között a harmadik helyen lesz a jelenlegi ötödikkel szemben.

Orbán Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy ezen felül megmarad a korábban vitatott áfaelszámolás lehetősége, a projektek 75 százalékos uniós támogatási részaránya pedig 85 százalékra emelkedik Magyarország esetében. Ez évi 210 milliárd forint megtakarítást jelent a magyar büdzsének.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet, hogy a közép-magyarországi régió már nem számít elmaradottnak. "A legszegényebb négy magyar régiónak jutó támogatás nem csökken" - tette hozzá. Közölte, hogy az elmaradott térségek méltánytalanul hátrányos helyzetét az unió külön 1 milliárd 560 millió euróval kívánja kompenzálni.

"Magyarország jobban teljesít a következő hét évben a fejlesztési források tekintetében, mint korábban" - mondta Orbán Viktor. Közölte: sikerült elkerülni, hogy a nagy költségvetési nyesés az agrártámogatásokat is érintse, inkább a "Connecting Europe" infrastrukturális keretből vettek el.

A kormányfő a számos részterület közül kitért arra is, hogy 48 millió eurót sikerült kialkudni a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemre.

Orbán Viktor elmondta: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ) a minisztériumokhoz kerülő irányító hatóságok döntenek majd a források felhasználásáról. Az még nem dőlt el, hogy a jelenlegi pénzügyi időszakot az NFÜ viszi-e végig, és az irányító hatóságok az új pénzügyi időszak kezdetén veszik-e át a ügynökség feladatait, vagy fokozatos átállás lesz, és a két struktúra egy ideig egymással párhuzamosan működik. A koordináció a Miniszterelnökséghez kerül - jelentette be a miniszterelnök.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a költségvetési egyeztetések során Magyarország másokkal azonos bánásmódot kért, az Európai Unió állam- és kormányfői pedig a csúcstalálkozón elismerték a magyar emberek által az adósság és a hiány csökkentésére tett erőfeszítéseket.

Orbán Viktor elmondta, hogy az alkufolyamat eredményéből két következtetést vont le: annak van becsülete, aki kiáll az érdekeiért, illetve egyedül nem megy, mindig szövetségeseket kell keresni. Ez utóbbi tekintetben kiemelte, először a visegrádi négyeken belül alakítottak ki közös álláspontokat, majd a "kohézió barátai" nevű csoporton belül sikerült érvényesíteni azt az elvet, hogy "semmiről sincs megállapodás, amíg mindenről nincs megállapodás".

(MTI)