Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke a Focus Magazin német hetilapnak adott és 2012. július 23-án megjelent interjújában visszautasította az antiszemitizmus vádját és kitért arra is, hogy miért gondolná át az eurózónához történő csatlakozást.

Gudrun Dometeit (GD): Miniszterelnök Úr, mostanában már „orbanizálódásról” beszélnek Kelet-Európában, ha a hatalommal való visszaélésre és az autokrata kormányzati formákra gondolnak. Nem valami szép gondolat, igaz?

Orbán Viktor (OV): Butaság ellen egy orvosság van, ez pedig a megismerés. A tények megismerése. Közép-Európában erős demokráciák vannak, amelyeket legitim választások alapoznak meg. A magyar kormány mögött kétharmados parlamenti többség áll.  Ennek tisztességes létrejöttében soha senki nem kételkedett.

GD: A kétharmados többség ellenére a magyar társadalom megosztott. A bal- és a jobboldal kompromisszumkészség nélkül küzd egymással.

OV: Én a magyar társadalomban élek, és nem találom megosztottnak. Sokkal több van, ami összeköt bennünket, mint ami elválaszt. Egyetértünk abban, hogy a sikernek és társadalmi elismertségnek a munkán kell alapulnia. Abban is, hogy mindenki a saját sorsáért felelős. Nem szeretjük, amikor valaki külföldről beleszól az életünkbe.

GD: Kritikusai azt vetik az Ön szemére, hogy gyorsított eljárással korbácsol keresztül a parlamenten törvényeket és reformokat. A kétharmados többséget megosztás helyett nem az egységteremtésre kellene inkább használnia?

OV: Megpróbáltam, azonban senkit nem lehet egységre kényszeríteni. Az új alkotmány elfogadása előtt minden felnőtt magyarnak küldtem egy kérdőívet. A mi alkotmányunk ezért lett kevésbé liberális, mint a nyugat-európaiaké, ez volt az emberek akarata. Ugyanezt a konzultációt csináltuk a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszer reformja során. Más kérdés, hogy az elit bevonva érzi-e magát ebbe a párbeszédbe.

GD: Ennyi egyetértés mellett, hogy lehetséges, hogy nemrégiben a magyarok majdnem 80%-a kijelentette: a politika rossz irányba halad? És annak mi az oka, hogy az Ön saját népszerűsége 68%-ról 25%-ra csökkent?

OV: Egyetlen kormánnyal sem elégedettek az emberek Európában. Nem is ígértem soha, hogy nálunk kolbászból lesz a kerítés. Azért küzdök, hogy a gazdaságunk ismét talpra álljon. Nem engedem, hogy a bankok és a nagy szolgáltató vállalatok megrövidítsék az embereket. A népszerűségemmel nem tudok foglalkozni. Csata közben az ember nem elemez közvélemény-kutatásokat. Csata közben az ember harcol.

GD: Ön szerint, széthullik az EU, ha széthullik az euró, ahogy azt Angela Merkel mondta?

OV: Én ebben valamivel optimistább vagyok. A helyzet komoly, de nem Európa van válságban, hanem az eurózóna. Európa népei között olyan erősek a kötelékek, hogy minden válságot képesek átvészelni. Az euróválság csak egy pénzügyi válság. Európa viszont több ennél. A legfontosabb európai érték pedig a béke.

GD: Akarja még Magyarország egyáltalán az eurót?

OV: Rendkívül bátor dolog az, amivel most a 17 eurózónához tartozó ország próbálkozik, nevezetesen, hogy nemzeti kompetenciákat nemzetek feletti szintre ruházzanak át a közös költségvetési és gazdaságpolitika, valamint a politikai unió érdekében. Mi kivárunk és szurkolunk nekik.

GD: A hatáskörök átadása Önnek valószínűleg egyáltalán nem tetszik. Végül is Brüsszelt új Moszkvának nevezte.

OV: Brüsszel nem Moszkva, hiszen Moszkva annak idején utasítani tudott minket. Brüsszel erre nem képes, és a bankuniót sem hozták még létre.  Igaz, hogy utóbbival kapcsolatban már most fontos kérdéseket kell tisztázni. Például, hogy jó lenne-e egy bankunió Magyarország számára? Stabilabb vagy törékenyebb lenne tőle a forint?

GD: Ez azt jelenti, hogy Magyarország nagyon jól át fogja gondolni, hogy csatlakozzon-e az eurózónához?

OV: Az EU-hoz csatlakozva a közép-európaiak szerződésben jelentették ki, hogy csatlakozni fognak az eurózónához is, amint képesek lesznek rá. Ez akkor így helyes döntés volt. Az eurózóna azonban ma már nem olyan, mint 2004-ben volt. Akkor még nem volt szó banki, költségvetési vagy politikai unióról, ezért tehát mindenkinek joga van átgondolnia a csatlakozási szándékát. A válasz a mostani eurózóna sikerétől is függeni fog.

GD: Önök ismét hitelről tárgyalnak az IMF-el. Miért?

OV: 2010-ben Magyarország rosszabb állapotban volt, mint Görögország. Ma nincsenek pénzügyi problémáink. Ennek ellenére szeretnénk az államkölcsöneink megújításához – csupán biztosítékként – olyan hitellehetőséghez jutni, amelyet vészhelyzetben le lehet hívni.  Mi egyetlen centet sem akarunk a német adófizetőktől! Köszönjük szépen, de a saját lábunkon állunk!

GD: Mások kevésbé látják rózsásnak a helyzetet: gazdasági visszaeséssel számolnak.

OV: Ebben az évben gazdaságunk bizonyára stagnálni fog, esetleg egy kicsit növekedni. Radikálisan csökkentjük azokat az adókat, amelyek a munkát terhelik, és helyette a forgalmat, valamint a fogyasztást fogjuk megadóztatni. Magyarországon a jóléti (welfare) államból „munkaléti” (workfare) állam lesz. Ez viharokat okoz, és áldozatokat kíván. De nem látok más esélyt arra, hogy javítsuk a versenyképességet és csökkentsük az eladósodást.

GD: Ön a gazdaságban újra nagyobb állami befolyást akar: például részvények visszavásárlásával, állami mobiltelefon hálózat létrehozásával?

OV: Vannak stratégiai területek, ahol feltétlenül ott kell lennie Magyarországnak. Idetartoznak az energiavállalatok, az atomipar, a telekommunikáció, a felsőoktatás és a bankok. Utóbbiak 70%-ban külföldi tulajdonban vannak. Az a célom, hogy a bankok 50%-a magyar kézben legyen.

GD: Néhányan azzal vádolják, hogy támogatja az antiszemita tendenciákat. Például nemrég Magyarországon a Hitlerrel szövetséges Horthy Miklósnak állítottak emlékművet.

OV: Hát ez egy sajátos interjúhelyzet, amikor egy német újságírónő azért von felelősségre minket, mert Hitler szövetségesei voltunk. A saját álláspontom világos: zéró tolerancia, legyen szó antiszemitizmusról vagy romaellenességről.

GD: Nemrég tartóztatták le a náci háborús bűnös Csatáry Lászlót. El fogják ítélni, vagy elévülési időre hivatkozva felmentik?

OV: Magyarország az európai jogi kultúrkörbe tartozik, így nálunk nem évülnek el az emberiség elleni bűntettek. Magyarországon az ügyészség több mint húsz éve az Országgyűlés és nem a kormány ellenőrzése alatt áll, ezért az igazságügyi miniszter sem utasíthatja az ügyészséget. Ettől függetlenül 2011 szeptembere óta nyomoz az ügyészség ebben az ügyben.

GD: Magyarország egyáltalán modern ország? Az alkotmány minden dolgok alapjaként a házasságot, a családot és a kereszténységet rögzíti, valamint a Szent Korona iránt kötelezi el magát.

OV: A jövő azoké az embereké, akik fejben már a jövőben élnek. Érdemes a múltból mindazt magunkkal vinni, ami erősebbé tesz bennünket. Fontos a korona, a család és a kereszténység is, de a legfontosabb a szabadság. A jövőhöz hozzátartozik a haza és a nemzet is. Nem szabad eltűnni egy nemzetek feletti valamiben, hanem meg kell őrizni a nyelvet, a kultúrát, a hagyományt.

GD: Zavarja Önt, ha ilyen kijelentések miatt nacionalistának nevezik?

OV: Csak akkor zavar, ha ehhez olyan jelzőket kötnek, mint kulturálatlan, kirekesztő, vagy másokat lenéző. Én azonban hazafi vagyok. Szerintem nagyszerű dolog magyarnak lenni. Hiszek abban, hogy ez egy küldetés.

(Miniszterelnökség)