Az Európai Tanács múlt heti tanácskozásáról adott tájékoztatást hétfői, napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor. A miniszterelnök kijelentette, hogy az elhúzódó válság miatt új elemekkel kell kiegészíteni a 2012-es költségvetést, a csúcson megismert válságkezelő tervekkel kapcsolatban pedig a parlamentnek kell döntenie, azok ugyanis nemzeti szuverenitást érintő kérdések.

A miniszterelnök a bővítési politikáról szólva elmondta, hogy miután Szerbia a kollektív bűnösség elvét kiiktatta a jogrendjéből, Magyarország szerette volna elérni, hogy Horvátország felvételével párhuzamosan Szerbia megkapja az európai uniós tagjelölti státuszt. Orbán Viktor kifejtette, hogy bár ezt a célt nem sikerült elérni, köszönhetően az aktív magyar diplomácia erőfeszítéseinek is, 2012 februárjában elkészülhet a végleges javaslat Szerbia és Montenegró felvételével kapcsolatban.

Az euróövezet állam- és kormányfőinek nyilatkozatával kapcsolatban a miniszterelnök emlékeztetett: 2010 júniusa óta fizetésképtelenné vált Görögország, külső pénzügyi segítség nélkül pedig nem tudna talpon maradni Portugália és Írország sem. A válság - szögezte le - az államok eladósodásából fakad. Kifejtette, hogy a piaci feszültségek folyamatosan növekedtek Európában, ezért az eladósodott államok pénzpiacokon kibocsátott államkötvényeinek kamata is emelkedett az elmúlt időszakban. A miniszterelnök elmondta: a pénzügyi hitelezőket a dokumentum igyekszik megnyugtatni, úgy, hogy kifejezi: a "görög-ügy" egyszeri volt, a magánbefektetőket soha többet nem fogják bevonni az államcsődök elhárítása érdekében a teherviselésbe.

Orbán Viktor ismertette azt is, hogy az európai uniós miniszterelnökök számba vették azon döntéseket, amelyek alapján kezelni kívánják a válságot. Azokon az eszközökön felül, amelyeknek hazánk is részese, az Euró Plusz Paktum szerepel még a dokumentumban. Ennek azért nem tagja Magyarország, mivel adóharmonizációs törekvéseket tartalmaz, és ez a magyar nemzetgazdaság érdekeivel ellentétes – fogalmazott a miniszterelnök.

A miniszterelnök kifejtette, az eurózóna válságát nem tudja kezelni az Európai Unió huszonhét tagállama együtt, mivel a franciáktól és a németektől származó válságkezelési javaslatot a britek nem támogatják. A politikus érdemi megfontolásra ajánlotta a brit álláspontot a parlamentnek, és elmondta, hogy amennyiben a huszonhetek nem tudnak megállapodni, egy teljesen új, a pénzügyi uniót követő költségvetési unió jöhet létre tizenhét tagállam részvételével. Ez vízválasztó az Európai Unió történetében – jelentette ki Orbán Viktor.

Az új költségvetési paktum olyan kérdéseket szabályozna, melyek érintik a nemzeti szuverenitást azzal, hogy a költségvetésbe külső erővel lehetne beavatkozni. Úgy látom, hogy az eurózóna tagállamai elszánták magukat, hogy létrehozzák a költségvetési, majd a gazdasági uniót, és egyre nyíltabban beszélnek egy teljes politikai unióról is – mondta Orbán Viktor. Magyarország álláspontját ezért - hangsúlyozta - a magyar parlamentnek kell kialakítania. A miniszterelnök az Országgyűlés Európai Uniós nagybizottságát kérte fel, vegye kézbe az előző heti európai uniós csúcson megismert válságkezelő tervekkel kapcsolatos parlamenti viták előkészítését.

Hazánk helyzetéről a miniszterelnök elmondta, saját szempontjaink szerint kell értékelnünk a helyzetet. Mint kiemelte, az ország két nagy küzdelemnek is a részese, amelyeket el kell egymástól választani. Egyfelől az elmúlt nyolc év hibás gazdaságpolitikájának hibáit kell kijavítanunk, másfelől az euró válsága is fájdalmasan érint bennünket. A célunk az - fogalmazott -, hogy a válság után Európa egyik legversenyképesebb gazdasága legyen a magyar.

Orbán Viktor kifejtette: másfél éve három alapelv mentén kezdtük el a múlt hibáinak kijavítását és az ország megújítását. Az első az állam, az üzleti szféra és a családok közötti tehermegosztás, melyet a bankadó, a válságadók és a végtörlesztéssel kapcsolatos intézkedések jeleznek. Ennek kapcsán a miniszterelnök megjegyezte: a Bankszövetséggel folytatott tárgyalások a megegyezés irányába haladnak.

A második alapelvnek a kormányfő az alulról nyitott középosztály megerősítését nevezte, amelyet a Startmunka-program, az arányos adórendszer, a családtámogatások, valamint az Új Széchenyi Terv segít elő.

A harmadik alapelv az átszervezés politikája, amely kevesebb bürokráciát, ésszerűbb területi rendszert és egészségügyet, magasabb szintű oktatást, biztonságot adó nyugdíjrendszert, a felzárkózást elősegítő szociális ellátásokat és hatékonyabb igazságszolgáltatást jelent majd.

A miniszterelnök kijelentette: a megújulás eredményeinek köszönhetően Magyarország megáll a maga lábán, miközben csökken az államadósság, apad a munkanélküliség és sikerült megőrizni a nyugdíjak, valamint a bérek értékét is. Ahhoz azonban, hogy a válság viharai között mindenki érezze a fejlődés eredményeit, még nagyon sok erőfeszítést kell tennünk – tette hozzá.

A válság kezeléséről a miniszterelnök elmondta, mivel az eurózóna tagállamai úgy döntöttek, hogy nem bocsátanak ki eurókötvényeket, az Európai Központi Bank nem vásárol állampapírokat, és a tagállamok nem hoznak létre a piacokat megnyugtató válságalapot, 2012 viharos évnek ígérkezik. Ezért a kormányfő szerint csökkenteni kell itthon is a jövő évi növekedési kilátásokat és magasabb euró-forint árfolyammal kell számolni a költségvetést.

A miniszterelnök szerint az euróválság hatásainak kivédésére a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötendő új típusú megállapodás kínálhat megoldást. Hozzátette, hogy az IMF-tárgyalásokat tárca nélküli miniszterként vezeti majd Fellegi Tamás. Orbán Viktor bejelentette azt is, a nemzetgazdasági minisztert új növekedési akcióterv kidolgozására kérte.

(kormany.hu)