Nem diszkriminatív a magyar közútfejlesztési pályáztatás - mondta Csepreghy Nándor helyettes államtitkár csütörtökön az MTI kérdésére az Európai Bizottság kritikájára reagálva.
Shirin Wheeler az Európai Bizottság regionális fejlesztésekért felelős szóvivője csütörtökön megerősítette, hogy a brüsszeli testület magyarországi útépítések szerződéseit vizsgálja.
Csepreghy Nándor hangsúlyozta: Magyarország álláspontja egyértelmű, nem történt diszkrimináció, a közúti tenderek kiírása teljes mértékben megfelel az Európai Unió számos tagállamában alkalmazott gyakorlatnak. Hozzátette, hogy Lázár János államtitkár jövő heti brüsszeli tárgyalásain is ezt az álláspontot képviselni majd, és cél egy újabb kompromisszum megkötése Johannes Hahn uniós biztossal. "Bízunk abban, hogy el tudjuk fogadtatni álláspontunkat, és nem ró ki szankciót az Európai Bizottság" - mondta a helyettes államtitkár.
Csepreghy Nándor kifejtette, hogy az aszfaltkeverő üzemek távolságára vonatkozó szabályozást műszaki szabványok indokolják, ez a feltétel ezért szerepel a felhívásokban, mert az a műszakilag megfelelő minőségű teljesítést biztosítja.
A felhívásokban azért írják elő a telephelyek rendelkezésre állását a jelentkezés benyújtásának feltételeként, mert a szükséges engedélyek beszerzése nagyon időigényes. Akár a projekt határidőben történő megvalósítását is veszélyeztetheti, ha azt csak a szerződéskötési feltételként szerepeltetnék, ennek fényében a kifogásolt kiválasztási kritériumok egyáltalán nem aránytalanok vagy teljesíthetetlenek - mondta.
Arra a kérdésre, hogy egy esetleges korrekció milyen hatással lehet Magyarország forrásveszteségére Csepreghy Nándor elmondta: egy eredménytelen tárgyalás az Európai Bizottsággal akár végleges forrásvesztést is eredményezhet. Ha azonban jól sikerül tárgyalni a bizottsággal, akkor a felfüggesztéssel érintett összeget más projektekre újra fel lehet használni.
Igaz, a fejlesztési ciklus vége közel van, viszont a fejlesztéspolitikai intézményrendszer már eddig is minden operatív programban túlvállalta magát, ami garantálja, hogy egy brüsszeli szankció, vagy akár egy projekt kiesése esetén is Magyarország le tudja hívni a rendelkezésére álló 8200 milliárd forintot. Ráadásul az intézményrendszer tavaly már bebizonyította, hogy akár 1700 milliárd forintos rekordkifizetést is képes egy év alatt véghezvinni, ami az idei évben, sőt jövőre is hozható - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Csepreghy Nándor kiemelte, hogy a tagállamok közül Magyarország azon kevesek közé tartozik, akiknek sikerült a 2007-2013-as ciklus utolsó évében a forrásvesztés elkerülése.
A fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkár az MTI kérdésére kitért arra is, hogy a 2007 óta érvényben lévő, és az Európai Bizottság által kifogásolt gyakorlat nem jelentett teljesíthetetlen terhet az ajánlattevők számára. A legnagyobb nyertesek között számos nemzetközi cég található, és arra is volt példa, hogy olyan vállalat is a kedvezményezett lehetett, amely nem rendelkezett saját telepített aszfaltkeverővel, de szerződéssel tudta igazolni annak bérletét.
Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy Brüsszel már számtalanszor bírálta a hazai pályázati rendszert, és ahogy azt a legutóbbi mérnökkamarai ügy is bizonyította, Magyarország kormánya akár az Európai Bizottsággal szemben is képes eredményesen képviselni a magyar érdekeket.
(MTI)
