A kormány úgy döntött, 12-ről 13-ra emeli a Nemzet Sportolója cím birtokosainak számát, hogy Grosics Gyula és Buzánszky Jenő, az Aranycsapat két legendás labdarúgója egyszerre részesülhessen a kitüntetésben - jelentette be a kabinet szerdai döntését ismertetve Szijjártó Péter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A miniszterelnök szóvivője emlékeztetett: a jelölés amiatt vált szükségessé, hogy az eredetileg 12 fős társaságban Polyák Imre olimpiai bajnok birkózó tavaly november 15-i halálával megüresedett egy hely.
A Nemzet Sportolója kitüntető címet a 2004-es sporttörvény hozta létre, amely arra adott lehetőséget, hogy tizenkét, 60. életévét betöltött, sportpályafutása során kivételes eredményeket elért és a magyar nemzet számára dicsőséget szerzett sportolót a Nemzet Sportolójává választhassanak - idézte fel a kormányfő szóvivője, megjegyezve, hogy a szükséges konzultációkat a kormány lefolytatta, javaslatát ezek után alakította ki.
Az Országgyűlés december 6-án úgy módosította a sportról szóló törvényt, hogy egyidejűleg tizenkettőnél többen is birtokolhatják a címet. A vonatkozó jogszabály értelmében a kitüntető címmel havi nettó 500 ezer forintos életjáradék jár.
Január végén a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) sportért felelős államtitkársága arról tájékoztatott, hogy tíz sportemberre érkezett jelölés a Nemzet Sportolója címre vonatkozóan; a neveket nem hozták nyilvánosságra a személyiségi jogok védelmére hivatkozva.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője kérdésre válaszolva elmondta, a tandíj a Gyurcsány-korszakkal együtt megbukott.
A szociális népszavazáson az emberek úgy döntöttek, hogy ne legyen tandíj a magyar felsőoktatási intézményekben, ez a célkitűzésünk, s az álláspontunk továbbra sem változott - fogalmazott a szóvivő sajtóhírekre reagálva.
Az utólagos tandíjról szóló információkról azt mondta, nem tud ilyenről.
"Nincsen ilyenről szó. Az látszik, hogy időről időre kacsák röppennek fel, és ezekről aztán időről időre bebizonyosodik, hogy hamis állításokat tartalmaztak" - mondta Szijjártó Péter.
Kifejtette: a felsőoktatás átszervezése során a kormánynak lesz lehetősége arra, hogy meghatározza az államilag finanszírozott felsőoktatási hallgatói számot és a képzési szerkezetet a gazdaság és munkaerő-piac igényeinek megfelelően. Ma az egyik legnagyobb baj éppen az, hogy a felsőoktatás és az oktatási rendszer egésze, valamint a gazdasági és munkaerő-piaci igények nem esnek még csak közel sem egymáshoz - tette hozzá.
Szijjártó Péter rámutatott: az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számának meghatározásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni a népesség alakulását, de hogy pontosan hogyan alakulnak majd a számok, azt a kormány dönti el.
A szóvivő a költségtérítéses helyek kapcsán kitért arra is, hogy a felsőoktatás átszervezése során az állami és magánegyetemek világának világosan el kell különülnie egymástól.
(MTI, kormany.hu)