A cél az, hogy az „Erős Európa” szlogen realitássá váljon - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a magyar EU-elnökséget értékelő beszédében a COSAC 45. plenáris ülésén a parlamentben.
Orbán Viktor elmondta: a magyar elnökség eredményeinek listája igen hosszú, de nem kívánja azokat dicsérni, hiszen az elnökség lezárása után a különböző fórumok meghozzák majd ítéletüket az elért eredményekről. Miniszterelnökként a munkából fakadó néhány felismerésemet kívánom átadni a COSAC (az Európai Uniós tagállamok parlamentjeinek európai ügyi bizottságai) ülésén - húzta alá.
A miniszterelnök rámutatott az uniót érintő kihívásokra: az optimizmus helyét a pesszimizmus vette át, az unió jelentősen veszített világgazdasági részesedéséből, példátlanul magas adóteher sújtja a tagállamokat, az aktivitási ráta igen alacsony, valamint demográfiai problémák is gyötrik a kontinenst.
Ezért a legnehezebb kérdéseket vettük fel a magyar elnökségi program prioritásai közé - hangsúlyozta. Célul tűztük ki a gazdasági kormányzás bevezetését, az egységes európai energiapiac létrehozását, valamint a pénzügyi válság következményei miatt egy új európai pénzügyi szabályozó rendszer megalkotását.
Célul tűztük ki továbbá a bővítési folyamatok fönntartását - hangsúlyozta a miniszterelnök. Elmondta: mindannyian tudjuk, hogy jelentős bővítés-ellenes hangulat uralkodik ma az Európai Unióban, de mi magyarok biztosak vagyunk abban, hogy ha elveszítjük az expanziós képességünket, az visszaüt az unió gazdasági teljesítményére, önképére és negatív módon befolyásolja a világgazdasági versenyben elfoglalt helyét.
Az unió történetében először - folytatta - célul tűztik ki, hogy megalkossunk egy európai egységes roma stratégiát, amelynek az a kiindulópontja, hogy az Európában élő több mint tízmillió roma európai polgár ne problémát jelentsen számunkra, hanem egy olyan lehetőséget, amelyet eddig még nem használtunk ki. A magyar elnökség programjának részévé tettük a demográfiai kérdések őszinte megvitatását is - tette hozzá.
Úgy látom, hogy az Európai Unió azzal a dilemmával küzd, hogy az itt felsorolt kihívásokra olyan választ adjon-e, amellyel visszalép az eddig elért integrációs szintről, vagy olyat, amely előrefelé tett lépésnek tekinthető és az integráció elmélyítését, kiszélesítését jelenti - mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor rámutatott: a jóléti társadalmak korának vége. Hozzátette: mivel Európa már sosem lesz olyan, mint a válság előtt, fel kell építenünk a munka alapú társadalmat. A jövőt tekintve elmondta: azok a térségek lesznek erősek, ahol a politikai vezetés felértékelődik, mivel stabil politikai és gazdasági rendszereket kell felépíteni. Továbbá, azon a régiók lesznek versenyképesek, ahol az aktivitási mutatókat legalább 75 százalékig tudják emelni. Meggyőződésem - folytatta a miniszterelnök -, hogy a következő években fontos erőforrás lesz a kulturális identitás és a nemzeti önbecsülés. Kiemelte: az uniónak stratégiailag rendezett kapcsolatot kell fenntartania Oroszországgal.
Orbán Viktor felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy Közép-Európa megerősödése egyetemes Európai érdek, mivel a térség egyfajta motorja lehet a kontinensnek. Kulcskérdés a termelő kapacitásokat a kontinens határain belül tartani, ebből a szempontból Közép-Európa missziót teljesít - nyomatékosította.
A miniszterelnök beszéde összegzésül elmondta: meggyőződésem, hogy a következő években mi itt egy erős Magyarországot és Közép-Európából erős régiót fogunk felépíteni. Én azon kevés európai polgárok közé tartozom, akik kifejezetten optimisták az Európai Unió világgazdaságban elfoglalt helyét és lehetőségeit tekintve - fűzte hozzá.
(kormany.hu)
