Szijjártó Péter az m1 Az Este című műsorában elmondta: nem csak Magyarországon, hanem egész Európában nagyon komoly vita zajlik a tranzakciós adó bevezetéséről, különböző elképzelések futnak, de alacsony mértékű illetékről van szó, az "ebből fakadó bevétel pedig egy egyszerű számtani művelet eredménye".

A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára minderről hangsúlyozta, nem érez ellentétet a miniszterelnök keddi bécsi és a nemzetgazdasági miniszter csütörtöki budapesti kijelentései között.

"Egész egyszerűen másról, más témáról beszéltek" - fogalmazott a műsorvezető azon felvetésére, hogy Orbán Viktor Bécsben azt jelentette be, hogy jövőre megszűnik a 60 milliárdosra tervezett bankadó, Matolcsy György pedig ezt követően közölte: a  Széll Kálmán Terv 2.0-ban tervezett 130 milliárd helyett 280 milliárd forint lesz a tranzakciós illeték.    

"Minősítés kérdése" - válaszolta Szijjártó Péter arra a kérdésre, hogy ez utóbbi összeg nem tekinthető-e brutálisnak, ha a kormányfő Bécsben így minősítette a 120 milliárdos bankadót. Hozzátette: a bankadó és a tranzakciós illeték "két egészen eltérő adó-, illetve illetékfajta. Alma és körte". Kiemelte: a kormány javaslatait mindenki ismerhette korábban, és azt is tudhatta mindenki, hogy a válságadókat három év után kivezetik, utána pedig a bankadó mértékének újratárgyalása következik. Szijjártó Péter nyomatékosította: a nemzetgazdasági tárca is nyilvánvalóan konzultál még a Bankszövetséggel".    

A kormánypárti politikus rámutatott, hogy a magyar kormány továbbra is teljes mértékben készen áll az IMF-tárgyalásokra. "Ott ülünk gyakorlatilag a tárgyalóasztalnál, várjuk a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság illetékeseit" - fogalmazott, megerősítve Orbán Viktor reggeli rádióinterjújában elhangzottakat.    

Szijjártó Péter az euróválság megoldásával, illetve a közelgő brüsszeli csúcstalálkozóval összefüggésben elmondta: a visegrádi négyek balti államokkal kiegészített közelgő találkozóján Magyarország olyan tartalmú nyilatkozatot kíván elfogadtatni, amely a kohéziós alapok mértékének fenntartását szorgalmazza a következő uniós költségvetési időszakban.    

A Miniszterelnökség külügyi államtitkára hangsúlyozta, Magyarország továbbra is az EU bővítése mellett van, mivel a magyar kormány úgy gondolja: "minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk". Mint mondta, a kabinet korábban ezért támogatta a horvát csatlakozást, illetve ezért tartaná fontosnak Montenegró EU-tagságát is.

(MTI; kormany.hu)