Huszonkilenc intézkedésből álló akciótervet ismertetett Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásában a Parlament keddi ülésén. Mint fogalmazott, gazdaságpolitikájukat „nem futóhomokra, hanem sziklára” szeretnék építeni.
Orbán Viktor beszédében elsőként az árvíz elleni küzdelem állásáról adott tájékoztatást. Mint emlékeztetett rá, minden korábbi ismeretünket meghaladó vízállás alakult ki Észak-Magyarországon, ahol hat megyében kellett vészhelyzetet elrendelni. A miniszterelnök közölte, a kormány minden segítséget meg fog adni a veszély elhárításában, a károk kiküszöbölésében, illetve az újjáépítés során. Mint fogalmazott, „senkit nem hagyunk az út szélén”.
A kormányfő elmondta, reményei szerint a választók által megalapított Nemzeti Együttműködés Rendszerével a magyar gazdaságban is új időszámítás kezdődik. A kormány - mint fogalmazott - az „első akcióterv” végrehajtásával kezdi meg a kormányprogram megvalósítását. Az említett akcióterv két fő gondolatra koncentrál. Egyrészt egy új gazdasági rendszer kialakítására, másrészt a kölcsönös felelősségvállalás elvének bevezetésére a magyar gazdaságban.
A miniszterelnök hangsúlyozta azt is, Magyarország akkor lehet sikeres, ha visszaszorítja a spekulációt és helyette a termelő kapitalizmus irányába mutató lépéseket erősíti, amely középpontjában a munka áll.
Orbán Viktor beszédében részletesen ismertette azt a huszonkilenc pontot, amely az akcióterv alapját adja. Elsőként az adózással kapcsolatos intézkedésekről szólt. Mint mondta, az új gazdasági rendszerhez új adórendszerre van szükség, amely jellemzője, hogy életszerű, egyszerű, teljesíthető és munkabarát. Tájékoztatása szerint, jelentős adócsökkentést, valamint az adózás radikális egyszerűsítését szeretnék véghezvinni több lépcsőben. Az új adórendszer fókuszában a munkahelyteremtés áll.
A kormányfő az első intézkedések között javaslatot tett arra, hogy a cégek nyereség után fizetendő társasági adóját csökkentsék 19 százalékról 10 százalékra, évi 500 millió forintos nyereség alatt. A kormány egykulcsos családi jövedelemadót vezetne be két év alatt. A kormányfő a további intézkedések között említette, hogy a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül tíz ún. kis adót eltörölnek. Javaslatot tett arra is, hogy vezessék be az adórendszeren kívüli, vagyis adózás alá nem vont kereset fogalmát, illetve tegyék lehetővé, hogy aki „adózott jövedelemből másnak magánszemélyként munkalehetőséget biztosít”, azután a munkát végzőnek ne kelljen adót fizetnie még egyszer.
Az előterjesztett intézkedések között szerepel, hogy a vér szerinti, egyenes ági rokonok közötti vagyonmozgás, az adózott jövedelemből való foglalkoztatás, illetve a gyermekekről való gondoskodás adózási szempontból kerüljön az állam hatókörén kívülre. A miniszterelnök azt is javasolta, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó esetében 16 százalékos adókulcsot állapítsanak meg.
Orbán Viktor hangsúlyozta, annak érdekében, hogy új munkahelyek jöjjenek létre nemcsak az adócsökkentés, de a gazdaságot bénító bürokrácia csökkentése is nélkülözhetetlen. Emellett egy új ügyintézési rendszer felépítésére tett javaslatot.
Miután jelenleg a beruházások során 51 engedélyt kell kérni, ezek egyharmadát a kormány eltörli, illetve hatályon kívül helyeznék az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatás feltételeit.
Az akcióterv javasolja, hogy az ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadónak ne kelljen vállalkozóvá válnia; adják vissza az embereknek a szabad gyümölcspárlat készítéséhez való jogot, illetve tegyék újra áfa-mentessé az adományozást.
Orbán Viktor javaslatot tett arra, hogy jelentősen könnyítsék a kistermelők élelmiszertermelési, feldolgozási és értékesítési feltételeit, valamint bővítsék ki a Széchenyi-kártya programot. Előterjesztés készül majd az európai uniós források radikális átrendezéséről a kis- és középvállalkozások javára.
Kifejtette, a kölcsönös felelősségvállalás elve azt jelenti, hogy mindenkit megillet a védelem joga, a segítség, illetve mindenkinek ki kell venni részét az ország közös erőfeszítéseiből. Ennek kapcsán szólt arról, hogy segíteni kell azoknak, akiknek elviselhetetlen terhet jelent a rezsiköltségek kifizetése, illetve azoknak, akik nem tudják fizetni lakásuk törlesztő részleteit. Hozzátette a banki szférától elvárható, hogy igazságos részt vállaljanak az ország gondjainak leküzdésében.
Összességében 120 milliárd megtakarítást jelentenek majd a költségvetésnek a következő intézkedések: költségstop az állami és költségvetési intézményeknél, a közszféra bérkiadásainak átalakítása, a költségvetési kiadások felülvizsgálata az alapoknál, és a tárcáknál, illetve a külső megbízások és feladatkiszervezések teljes körű felülvizsgálata.
A miniszterelnök javasolta még, a hatvan napon túli végkielégítések, és egyéb béren felüli juttatások legyenek megadóztatva 98 százalékkal a költségvetési szférában. Az akcióterv része, a havi bruttó kétmillió forint fizetési plafon bevezetése ugyancsak az állami költségvetési szférában, beleértve ebbe a Nemzeti Bankot is.
Az állami vagyonkezelés területén áttérnek a bértömeg gazdálkodásra, illetve elrendelte a bértömeg-csökkentés legalább 15 százalékos mértékét. Mindez 48,2 milliárd forintos megtakarítást jelent.
A kormányfő javaslata szerint, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének jegyében, még ebben az évben a pártokra jutó költségvetési támogatás mértékét 15 százalékkal csökkentenék.
Tájékoztatott arról, hogy költségvetési felügyelőket fognak kiküldeni a jelentős mennyiségű közpénzzel gazdálkodó intézményekhez, illetve teljes telefon-, bútor-, gépkocsivásárlás, és csere stopot rendelnek el a közszférában.
Orbán Viktor nemzeti eszközkezelő társaság létrehozására tette javaslatot azért, hogy a bedőlt hitelű lakások ne kerüljenek ki a korábbi tulajdonosok köréből.
Bevezetik a bankadót; a bankok, a biztosítók, és a pénzügyi lízingcégek költségvetésbe történő befizetésének mértékét 13 milliárdról 200 milliárdra emelik. Orbán Viktor ugyanakkor fontosnak tartotta megemlíteni, nem ellenérzések, hanem a „kölcsönös felelősség elvéből következő kérés” határozta meg ez utóbbi intézkedéseket.
Orbán Viktor beszédében aláhúzta, a Nemzeti Együttműködés Rendszerében nemzeti ügy a szociális biztonság, ezért az akcióterv utolsó négy eleme ezeknek az embereknek a számára nyújt védelmet. Javasolta, hogy a lakáscélú devizahitelek terjedésének megállítása érdekében, a jelzálogbejegyzés csak forint alapú lakásvásárlási hitel esetén legyen engedélyezhető. Az akcióterv részeként bevezetnék a másodlagos élelmiszervizsgálatot. A miniszterelnök felkérte továbbá a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy a közüzemi díjak emelésére rendeljen el moratóriumot, és kezdjen tárgyalást az ármegállapítás új rendszeréről az érintett vállalkozásokkal.
A kormányfő kérte, támogassák a kormány döntését, amely elrendeli a kilakoltatási moratóriumot 2010. december 31-ig.
Orbán Viktor véleménye szerint, mindezekkel az intézkedésekkel két fontos nemzeti ügyben tudnak változást véghezvinni, úgymint a magyar gazdaság talpra állítása és a szociális biztonság megteremtése.
Beszédében megjegyezte, hogy az államadósság mértéke a magyar gazdaság legnagyobb baja, „súlyos bűn terheli az elmúlt nyolc év lelkiismeretét" ezért. Meglátása szerint Magyarország ma hitelből él. Az adósságot ezért lehetőség szerint csökkenteni kell és ellenőrzés alatt tartani.
Mint fogalmazott, hatalmas kihívások állnak előttük, és az ország közel sincs abban az állapotban, ahogy azt a korábbi kormány lefestette. Mindez a múlt része, amely azonban nem jelenti azt, hogy az elszámoltatásnak nem kellene megtörténnie. A jövő ugyanakkor azt követeli, hogy higgadt és határozott lépésekkel elkezdjék a változtatást, a romok eltakarítását, a felelősség tisztázását és az újjáépítést.
A kormányfő beszédében végül hangsúlyozta, az új rendszer felépítésében a siker fontos feltétele, hogy „mi nemcsak látjuk, de megpróbáljuk ki is mondani az igazságot”, vagyis gazdaságpolitikájukat valóságra alapozzák. Hozzátette, a nagy közös célok együtt elérhetőek. „Ez az út olyan Magyarországhoz vezet, ahol újra mind a tízmillió magyarnak jó lesz majd magyarnak lennie" - hangsúlyozta zárszavában Orbán Viktor.
(kormany.hu, orbanviktor.hu)
