A nehézségekkel való szembenézést nem lehet megúszni, a vitákat vállalni kell - hangsúlyozta a miniszterelnök az Európai Unió magyar soros elnökségének első három hónapjával kapcsolatban a frakciók napirend előtti felszólalását érintő reakcióira adott viszontválaszában hétfőn a parlamentben.
"Aki azt próbálja elhitetni velünk, hogy félni kell a konfliktusoktól és úgy tudjuk megőrizni az értékeinket és függetlenségünket, hogy behúzzuk fülünket-farkunkat, az az ember tudatlan, vagy más, nem magyar érdeket szolgál. A szolgalelkűségnek soha sehol még más jutalma nem volt, mint a szolgaság. Függetlenség és szabadság csak azoknak való, akik kiállnak érte és megharcolnak érte" - fogalmazott Orbán Viktor.
A miniszterelnök elmondta: megérti az ellenzéki pártoknak az európai szemeszterrel kapcsolatos fenntartásait. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a költségvetési politika összehangolása nem kerülhető el, mert ha Európa azt folytatja, ami eddig zajlott, akkor először lerombolja az eurót, amely az európai kontinens erőforrásai közül a gazdaságban a legfontosabb. "Hamis adatszolgáltatással, meghamisított költségvetésekkel, trükközésekkel nem lehet sikeres gazdaságpolitikát folytatni. Ebben mi jártunk élen, de voltak ott még páran" - tette hozzá Orbán Viktor.
A miniszterelnök úgy folytatta: másodsorban Európa elveszíti a gazdaságpolitikák összehangolásának a képességét, végül pedig a bizalmat, ami "az egész uniós építmény alapja, hiszen ha gazdagabb országok nem bízhatnak abban, hogy a szegényebbek a több pénz megszerzése érdekében nem szolgáltatnak hamis adatokat, a szegények pedig abban, hogy a gazdag országok, azért, hogy ne kelljen több pénzt adniuk nem szolgáltatnak adatokat, akkor nincs mire építeni az EU jövőjét".
Orbán Viktor hangsúlyozta: az európai bizottság saját elemzése szerint ha Magyarország csatlakozna az Euró Plusz Paktum hatodik pontjához - az adóharmonizációhoz - akkor 0,4-0,9 százalékos gazdasági növekedést, vagyis 50-70 ezer munkahelyet veszítene el. A miniszterelnök szerint az adóharmonizáció felé tett lépéseknek semmi közük ahhoz, "hogy Európa egésze hogyan lesz versenyképesebb a világ más feltörekvő részeivel, hanem ez az EU-n belüli versenyt befolyásolja, mégpedig számunkra kedvezőtlen módon".
A későbbre halasztott és Magyarország helyett Lengyelországban megrendezendő Keleti-partnerség csúccsal kapcsolatban a kormányfő megjegyezte: támogatja azt a gondolatot, hogy Magyarország nagy nemzetközi csúcstalálkozóknak adjon otthont, "ha annak van értelme, de felforgatni a várost és egész Budapestet, miközben tudjuk, hogy a rendezvény kudarcra van ítélve, annak nincsen semmi értelme". A miniszterelnök hozzátette: amikor a csúcs egyetlen lehetséges időpontja a naptárba került, akkor még nem lehetett tudni, hogy a G8-ak ugyanarra a hétvégére szervezik meg a találkozójukat. Ezért lett az a megoldás, hogy kerestek egy másik időpontot és lengyel-magyar társelnökséggel rendezik meg az eseményt.
Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető szavaira reagálva Orbán Viktor úgy fogalmazott: "mi nem hiszünk az Európai Unióban, mi Magyarországban hiszünk és az uniót egy olyan keretnek látjuk, amelyben ha okosan tesszük a dolgunkat, akkor Magyarország megtalálja a számítását. Ez nem hit, hanem ész kérdése".
Az LMP-s Schiffer András felszólalásával kapcsolatban a miniszterelnök megjegyezte: versenyképességre szükség van, ehhez csökkenteni kell az államadósságot, ennek érdekében ellenőrzés alatt kell tartani a költségvetési gazdálkodásunkat, ezért pedig minél több energiát kell mozgósítani a gazdaság teljesítőképességének érdekében, amiből több munkahely és kevesebb szociális feszültség keletkezik. Éppen ezért Orbán Viktor szerint "nagyon korlátozottak a szegény emberek megvédésére használható források, ezért pedig az energiakérdés nem egyszerűen gazdasági, hanem szegénypolitikai kérdés".
(MTI)