A tb-rendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tagok legkésőbb augusztus végéig kézhez kaphatják az őket esetlegesen megillető reálhozamot. A kormány azt szeretné, ha a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata minél gyorsabban lezárulna - jelentette be csütörtökön Selmeczi Gabriella.

A miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: megvolt az esélye annak, hogy a pénztári vagyon átadása, és ezáltal a reálhozamok kifizetése akár az év végéig - december 12-ig - is elhúzódhat, ezt azonban nem fogják engedni.

Ezért a parlament által hétfőn elfogadott törvény úgy rendelkezik, hogy a pénztáraknak a vagyont június 12-vel át kell átadniuk az Államadósságcsökkentő és Nyugdíjreform Alapnak.

A magánpénztári reálhozamot a módosítás értelmében minden pénztártag esetében ugyanazon fordulónapra - május 31-re - kell kiszámolni, így nem keletkezik olyan helyzet, hogy a tőzsde változásával valaki jobban, valaki rosszabbul jár - mutatott rá a megbízott. (Az eredeti törvény úgy szólt, hogy mindig az elszámolás hónapjának utolsó napja a fordulónap.) Kormányrendeletben határozzák majd meg azt a kéthetes időszakot, amikor a reálhozamokat folyósítaniuk kell a nyugdíjkasszáknak.    

Mindkét változás a pénztártagok érdekeit szolgálja, mert igazságosabb reálhozam-számítást tesz lehetővé, és időben előrehozza a folyamatot - hangsúlyozta Selmeczi Gabriella.

Emlékeztetett arra: a pénztárak kötelesek márciusban levélben megkeresni azokat, akik eddig nem rendelkeztek esetleges reálhozamukról, a levél az ehhez szükséges nyomtatványt is tartalmazza majd. Annak, aki a nyilatkozatot nem küldi vissza május 31-ig, postai úton, állandó lakcímére kiküldik a pénzt. A nyugdíjvédelmi megbízott figyelmeztetett: aki nem kapta meg az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) levelét, azt jelenti, hogy a címe rosszul van bejelentve. Ha a pénztártagot a nyilvántartott címen nem találják meg, az állami nyugdíjszámlán írják jóvá a neki járó reálhozamot.

Selmeczi Gabriella ismertette: a parlament által hétfőn elfogadott törvénymódosítás a Kehi-nek jogosultságot ad arra, hogy a magán-nyugdíjpénztárak által kezelt vagyont átvilágítsa, és az átadás-átvétel folyamatát ellenőrizze. A szervezet már felkészült erre a munkára - tette hozzá.

A Kehi másik feladata az lesz, hogy 12 évre visszamenőleg ellenőrizze a vagyonbefektetés technikáját, mikéntjét. Meg fogja vizsgálni azt is, hogy ez jogszabályszerűen, s a jó gazda gondosságával történt-e. Ugyancsak 12 évre visszamenőleg ellenőrzi azt is, hogy a működési költségeket mire költötték a kasszák. A megbízott azt mondta: remélik, gyorsan lezárul majd a vizsgálat, és a Kehi minél előbb jelentést tud adni a parlamentnek, és ezen keresztül a magánpénztári tagoknak.

Hangsúlyozta: nemcsak a magán-nyugdíjpénztári tagok, hanem minden magyar állampolgár számára fontos, hogy milyen végeredményre jut a Kehi, mert közpénzekről van szó, s mert a magánpénztári rendszer, amelyet az MSZP-SZDSZ kormány hozott létre 1997-ben, fontos szerepet játszott az ország eladósításában. "Tehát ez a rendszer rossz volt, nemcsak hogy korrigálni kellett, hanem most visszamenőleg ellenőrizni is kell" - jelentette ki.

Selmeczi ismertette azt is: a hétfőn elfogadott törvény részletezi többek között az egyéni számla szabályait is. Már nemcsak kimondja, hogy 2012. január 1-jével minden magyar állampolgárnak egyéni számlája és egyéni nyilvántartása lesz, hanem tartalmazza azt is, hogy milyen adatokat kell majd ezen a számlán nyilvántartani.

(MTI)