Európai baloldali akciónak tartja a miniszterelnök a Tavares-jelentés európai parlamenti (EP) elfogadását, aminek az egyik ideológiai alapja szerinte az, hogy a magyar alkotmány nem egy liberális alaptörvény. Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kifejtette: az igazságszolgáltatásnak azt a jogi kérdést kellene vizsgálnia, hogy hibás termékek voltak-e a devizahitelek; továbbá jelezte azt is, a pedagógusok béremelése biztos.

A miniszterelnök elmondta, az európai baloldalnak két gondja van a kormánnyal és Magyarországgal: egyrészt "nem tudják lenyelni a békát", hogy a magyar választók 2010-ben kétharmaddal leszavazták az akkori baloldali kormányt, másrészt mivel a baloldal összefonódik a pénztőkével, folyamatosan a bankadó visszavonását és a rezsicsökkentés megszüntetését akarja elérni.

A kormányfő a szerdai EP-döntést úgy értékelte: "a szovjet birodalom fennállása óta egyetlen más külső hatalom sem vette a bátorságot, hogy nyíltan, jogi formát választva korlátozni akarja a magyarok függetlenségét". Hozzátette azt is, "mi nem akarunk egy európai birodalomban élni, amelynek van egy központja Brüsszelben, és megmondják, hogy mi itt, a periférián vagy a tartományokban mit csináljunk". A magyarok a szabad nemzetek Európájában akarnak élni - jelentette ki.

Orbán Viktor szerint a Tavares-jelentés ügyében már nem Magyarországról, hanem egy új jelenségről van szó, arról a kérdésről, hogy egy intézmény megváltoztathatja-e önkényesen az európai alapszerződéseket, hiszen az EP olyasmit tesz, amihez nincs joga. Szavai szerint ráadásul a "válságot megoldani képtelen bürokratahad" éppen egy olyan országot akar elmarasztalni, amely jó ösvényen jár.

Az EP nagyon súlyos hibát vétett, amikor megsértette az alapszerződést, de "ez egy figyelmeztető lövés, ezt mindenki észre fogja venni az EU intézményein belül, és pillanatok alatt be fogja látni, hogy ha bármely intézmény - például az EP - így viselkedik, akkor nem erősíti, hanem gyengíti az EU belső kohézióját, összetartó erejét, és ennek megálljt fognak parancsolni" - mondta a miniszterelnök, aki ezért biztos abban, hogy ez "az első és egyben utolsó eset volt".

Az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló, Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által készített jelentés konkrétumaira kitérve kijelentette: ideológiai alapon azért bírálják a magyar alkotmányt, mert az nem egy liberális alaptörvény, mint az Európában divat, hanem a magyar emberek döntése alapján olyan, amely egyensúlyba hozza az egyéni szabadságot és a közösségi érdekeit.

Orbán Viktor közölte azt is, hogy a jelentésre reagáló magyar memorandumot elküldte minden európai kormányfőnek és házelnöknek.

Összegzése szerint az európai vita mindaddig nem ér véget, amíg a kormány nem vonja vissza a bankadót és a rezsicsökkentést, márpedig a kabinet ezt nem fogja megtenni.

A tanárok béremelésén túl a kormány jelenleg nem tud kötelezettséget vállalni a közszféra más dolgozóinak fizetésemelésére - közölte Orbán Viktor a Kossuth Rádióban.

A pedagógusbérek növelésével kapcsolatban a kormányfő azt mondta: "a gyermekeinkben van a jövő", ők a legfontosabbak, márpedig velük a tanárok foglalkoznak a legtöbbet, így alapvető fontosságú, hogy milyen emberek, milyen tudásúak a pedagógusok, mennyit keresnek, nyugodt és kiegyensúlyozott hátterűek-e. Ezért is döntött úgy a kabinet - folytatta -, hogy az egészségügyi dolgozóké után szeptembertől a pedagógusok bérét emeli, bevezetve az életpályamodellt.

A többi béremelés híre kacsa, mert bár "természetesen a kormány folyamatosan vizsgálja, hogy kinek, mikor, milyen béremelést tudna még adni, de semmilyen kötelezettséget nem tudunk és nem tudok vállalni most a pedagógus-életpálya bevezetésén túl" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

A rádióinterjúban szóba került a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény is, amelyet szerdán Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött a parlamentnek. Ezzel kapcsolatban a kormányfő közölte: a kabinet megfontolta az államfő észrevételeit, és változik is a javaslat. Az indítványt várhatóan pénteken fogadja el újból az Országgyűlés.

Az igazságszolgáltatásnak azt a jogi kérdést kellene vizsgálnia, hogy hibás termékek voltak-e a devizahitelek, és ha igen, hogy válhattak általánossá - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban.

"Mindenhol a világon ismert az a jogintézmény, amely arról szól, hogy nem árulhatok akkor sem hibás terméket valakinek, hogy ha elmondom neki, hogy könnyen lehet, a termékem hibás" - fogalmazott a kormányfő, aki felvetette az ügyben az állam és a bankok felelősségét is. Szerinte azonban a magyar jog és igazságszolgáltatás egyelőre nem tud mit kezdeni e kérdéssel, hogy hibás termékekről van-e szó a devizakölcsönök esetében.

Mint mondta, a kabinet háromszor is szembenézett a devizahitelek problémájával, hiszen létrehozta a végtörlesztés, az árfolyamgát és az eszközkezelő intézményét. "Nem azt magyarázzuk, hogy mit miért nem lehet, hanem a kormányzat eszközeit bevetjük. Az igazságszolgáltatásnál nem ezt látom" - tette hozzá Orbán Viktor.

A miniszterelnök az interjúban érintette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) vezető Szász Károly Kúriának írt közelmúltbeli levelét is - amelyben óvatosságra figyelmeztette a bíróságokat a devizahitelekkel kapcsolatban -, és úgy fogalmazott: az nem az emberek oldalára állt, és ő nagyon szégyellte magát, amikor azt olvasta, dacára annak, hogy mivel a PSZÁF autonóm szerv, a kormánynak nem volt hozzá semmi köze.

Az államnak az a dolga, hogy az emberek oldalára álljon - jelentette ki. Az esetleges következményt firtató kérdésre megismételte: a PSZÁF autonóm szerv, vezetője nincs alárendelve sem a kormánynak, sem a miniszterelnöknek.

Az interjú meghallgatható a Kossuth Rádió hangtárában.

(MTI)