A nemzeti szuverenitást érintő kérdésekben a kormány parlamenti felhatalmazás nélkül nem járhat el - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben, az EU-országok csúcsvezetőinek tanácskozása után tartott sajtótájékoztatóján.

Elmondta, hogy az euróövezet válságának megoldását célzó szerződés a tervek szerint olyan, a szuverenitást súlyosan érintő pontokat tartalmaz, amelyekről az Országgyűlésnek kell döntenie.

"Magyarország és Nagy-Britannia sohasem fog egy csónakban ülni" - mondta azzal kapcsolatban, hogy a britek kereken elutasították az új kormányközi szerződésben való részvételt, az eurózónán kívüli többi kilenc EU-ország viszont saját parlamentjével kíván előbb konzultálni. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy Nagy-Britannia később sem kívánja bevezetni az eurót, míg Magyarország szerződéses kötelezettséget vállalt arra, hogy ezt megteszi, amint a feltételek lehetővé teszik.

Magyarországnak érdeke, hogy az eurózóna válsága megoldódjon, ugyanakkor a zóna válsága nem Magyarország válságát jelenti - hangsúlyozta a miniszterelnök. Felidézte, hogy az EU-csúcsra utazó magyar delegáció arra kapott mandátumot a parlamenttől, hogy olyan kereteken belül segítsék elő a megoldást - lényegében a fiskális unió megteremtését -, amely átfogja mind a 27 EU-országot. Ezt a feladatot - utalt a britek elzárkózására - nem sikerült elvégezni.

A második mandátum arról szólt - folytatta -, hogy ha nem 27-es körben jön létre megállapodás, akkor Magyarország ne akadályozza a 17 euróövezeti állam megállapodását. Ez a megállapodás most politikai szinten létrejött, olyan tartalommal, hogy a részes felek - mint fogalmazott: "mély és súlyos" nemzeti szuverenitási kérdéseket érintve - jogokat adnak át az új kormányközi keretekben létrejövő döntéshozatali mechanizmusnak.

Orbán Viktor beszámolt arról, hogy a 17-ek felajánlották a csatlakozás lehetőségét az eurózónán kívüli további tíz EU-országnak is. A britek nemet mondtak, a többi kilenc kormány azonban a saját parlamentjével való konzultáció után dönti el, hogy kíván-e csatlakozni.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányközi szerződés tartalmát illetően egyelőre jó néhány kérdés tisztázatlan. Ezek közül a legfontosabbként azt emelte, ki, hogy nem tudni, a csatlakozó nem eurózónabeli országok tekintetében a szoros és szigorú pénzügyi korlátok, illetve kötelezettségek már a csatlakozás pillanatától fogva érvényesek lesznek-e, vagy pedig csak akkortól, amikor majd belépnek az eurózónába is. Szerinte ezeket a kérdéseket azért kell megvitatni a magyar parlamentben, mert "egy országot nem lehet tisztázatlan körülményű diplomáciai kalandokba belevinni".

Orbán Viktor tájékoztatott arról, hogy az unióban a jogi előkészítés már a jövő héten elkezdődik, hogy márciusra kidolgozzák a szerződést. A magyar parlamentben - tette hozzá - olyan vitára számít, amely nem feltétlenül fogja leképezni a pártviszonyokat.

A miniszterelnök a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy az eurózóna lassuló gazdasági növekedése miatt Magyarországon is újra kell tervezni a jövő évi pénzügyeket. Mint mondta, csökkenteni kell a magyar növekedési előrejelzést, valamint kedvezőtlenebb árfolyamon kell újraszámolni az egész költségvetést. Reményének adott hangot, hogy hétfőn vagy kedden már a parlament elé tudják tárni, miként vezessék át a szükséges változtatásokat a költségvetésen és az adótörvényeken.

Orbán Viktor számításai szerint a jövő év első fele - részben feltorlódó fizetési kötelezettségek miatt - nagyon nehéz, második fele valamivel könnyebb lesz. A 2012-es esztendőt "túl kell élni", és akkor 2013 már jobbnak bizonyulhat - vélekedett.

Az eurózóna lassuló gazdasági növekedése miatt Magyarországon is újra kell tervezni a jövő évi pénzügyeket - fogalmazott Orbán Viktor. Mint elmondta, csökkenteni kell a magyar növekedési előrejelzést, valamint kedvezőtlenebb árfolyamon kell újraszámolni az egész költségvetést.

A gazdasági-pénzügyi válság miatt nem szabad feladni az EU-bővítés folytatását – szögezte le a miniszterelnök, hozzátéve: indítványára egyértelműbb, Szerbia számára pozitívabb lett az eredeti szövegtervezet, amelyet a szerb EU-tagjelölti státus megadásának menetrendjére dolgoztak ki. Mint megjegyezte, a most elfogadott szöveg - amely a jövő márciusi EU-csúcsra ígéri a hivatalos döntést ebben a kérdésben - "olyannyira jó, hogy már csaknem maga a döntés".

Elmondta, hogy álláspontja szerint a tagjelölti jogállás Szerbiának való megadását már nem lenne indokolt újabb értékeléstől függővé tenni. Felhívta a figyelmet arra: az EU legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézménye, az Európai Bizottság is arra a következtetésre jutott, hogy Szerbia "megtette, amit kértek tőle" a tagjelöltség érdekében.

"Az egyetlen feladat az lenne, hogy azt mondjuk, üdvözöljük, és megadjuk a tagjelölti státust" – szögezte le Orbán Viktor, aki azt szerette volna elérni, hogy erre már ezen a csúcstalálkozón sor kerüljön - együtt azzal, hogy aláírták a horvát EU-csatlakozási szerződést.

Megfogalmazódtak azonban kételyek is azt illetően, hogy az összes követelmény teljesült-e - folytatta, és megállapította: ezen érvek nyomán végül nem volt képes elérni a célját. Elért azonban annyit, hogy úgy döntöttek: a március legelején tartandó EU-csúcs előtt, február végén az uniós országok külügyminiszterei - az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsaként eljárva - elvégzik a még szükségesnek ítélt értékelést, és aztán a csúcsvezetők már tényleg csak az igent fogják kimondani. Ezzel valamelyest felgyorsítják az eljárást - állapította meg Orbán Viktor.

(MTI)