A ma aláírt pénzügyi megállapodás törekvései egybevágnak Magyarország gazdasági erőfeszítéseivel, ugyanis ez a paktum elősegíti a gazdasági növekedést, ezért annak elfogadása mindenképpen pozitív dolog – fogalmazott Orbán Viktor az európai pénzügyi paktum elfogadását követő sajtótájékoztatón pénteken, Brüsszelben.
Bizakodó hangulat, növekedésbarát európai monetáris politika
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy hosszú idő után újra bizakodó a hangulat az európai politikában. Orbán Viktor kiemelte: ennek elsődleges oka az Európai Központi Bank (EKB) radikálisan új monetáris politikája, ami az elmúlt másfél hónapban nagyban hozzájárult a gazdasági klíma javulásához és a bizalom visszaállításához. Korábban vita volt arról, hogy az EKB a pénzügyi egyensúlyt kizárólagosan költségvetési egyensúlyi szempontok alapján vagy a gazdasági növekedést ösztönző lépésekkel párhuzamosan próbálja meg elérni. Ez a vita eldőlt a növekedés javára - húzta alá a miniszterelnök. Új monetáris politikája keretében az EKB nagy összegben teremt forrásokat Európa gazdasági növekedéséhez, s az 1000 milliárd eurót meghaladó összeget egészséges módon osztották szét. Ezt azzal indokolta a kormányfő, hogy 800 bank igényelt pénzügyi forrást a második jegybanki akció keretében, ezek között pedig szép számmal voltak közepes- és kis méretű pénzintézetek is. Az alacsony kamat mellett elérhető forrás nem kizárólag a nagybankokhoz kerül, hanem a vállalkozásokkal közvetlen kapcsolatban álló kisebb méretű intézetekhez is - tette hozzá.
Pénzügyi stabilitás és gazdasági növekedés
A pozitív hangulat másik oka a pénzügyi stabilitási paktum. A megállapodás elfogadása azt mutatja, hogy az Európai Unió miniszterelnökei cselekvőképesek - hangsúlyozta Orbán Viktor. Aláhúzta: jó döntés született, a csomag jelentős átfedésben van a magyar gazdaságpolitikával. Európában és Magyarországon is az egyensúly és a növekedés egyidejű megteremtése a cél.
Szerbia tagjelölt lett, Európa az arab világban élő keresztények védelme mellett foglal állást
A kormányfő ismertette: Szerbia hivatalosan is megkapta a tagjelölt státuszt. Kiemelte, Magyarország a kezdetektől fogva erőteljesen támogatta Szerbia európai integrációs törekvéseit. Nemzetpolitikai szempontból is fontos a magyarság számára Szerbia tagjelöltsége, a vajdasági magyaroknak ugyanis nagyobb biztonságot jelenthet a státusz.
Orbán Viktor arról is tájékoztatott, hogy magyar javaslatra került be egy kiegészítés az arab tavaszról szóló közös európai dokumentumba. Ebben rögzítették: az arab világban élő keresztények védelmét Európa kiemelten fontosnak tartja.
Egyetlen fillért sem fognak elvenni
A kohéziós támogatásokkal kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, hogy az elmúlt napokban számos tárgyalást folytatott a témában, és az világosan látszik, hogy egyetlen fillér európai uniós támogatást sem fognak elvonni Magyarországtól 2013-tól. Az Európai Bizottság kifogásai technikai jellegűek, melyeket gyorsan és könnyen orvosolni lehet, erre pedig mindkét félben egyértelműen megvan a szándék - jelezte.
Háttér:
A 2013. január 1-jén életbe lépő szerződés tartalmáról január végén állapodtak meg az európai uniós állam- és kormányfők.
A magyar kormány tavaly decemberben nem mondott automatikusan igent az európai pénzügyi paktum tervezetére, ugyanis azt kidolgozatlannak tartotta, illetve több elemével nem értett egyet. Ilyen volt például az adóharmonizáció ügye, valamint az a rendelkezés, mely az új költségvetési szabályokat minden tagállamra nézve kötelezőnek tartotta volna, függetlenül attól, hogy az adott állam tagja-e az eurózónának, avagy sem. Időközben azonban – a magyar kormány tiltakozásának hatására is – átalakult a ma elfogadott szerződés szövege: az új közös költségvetési szabályok csak az euróövezeti országokra nézve kötelezőek, a többi államra pedig csak azután lesznek azok, hogy már csatlakoztak az eurózónához. Emellett a paktum végső szövege nem utal az adóharmonizációra sem.
A magyar országgyűlés február 20-ai ülésén megszavazta, hogy Magyarország csatlakozzon az új uniós fiskális paktumhoz.
Az aláíró országoknak a megállapodás szerint alkotmányukba vagy más törvényükbe kell foglalniuk a költségvetési fegyelemre vonatkozó utalást. Ez utóbbit az Európai Bíróság lesz hivatott ellenőrizni akár már egy tagállam kérésére is, és ha valamely ország tartósan nem teljesíti vállalt kötelezettségét, pénzbírsággal sújtható.
A paktum legfontosabb eleme az eddigi maximális 3 százalékról 0,5 százalékra csökkenti az elfogadó tagállamok esetében megengedett költségvetési hiányt. Emellett pedig a szerződés tovább erősíti az egyes tagállamok adósságai elleni küzdelem közös felügyeletét is.
(kormany.hu)
