A munkaerőpiac valós elvárásaihoz kívánja igazítani a szakképzés rendszerét a Kormány által most elfogadott törvénytervezet - hangsúlyozta csütörtöki sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő. A szerdai kormányülésen döntöttek emellett a növekedési előrejelzéssel kapcsolatban is.
A Kormány szerdai ülésén elfogadta a szakképzésről szóló törvény tervezetét, mely az 1993 óta hatályos törvényt váltja majd - mondta Giró-Szász András. A kormányszóvivő hangsúlyozta, a köznevelési és a közoktatási törvénnyel is összhangban lévő tervezet elsődleges célja, hogy a szakképzés igazodjon a munkaerőpiac valós elvárásaihoz.
Azért volt szükség a képzési rendszer átalakítására – fogalmazott Czomba Sándor -, mert az eddigi szakképzés nem alkalmazkodott a munkaerőpiac elvárásaihoz, melynek hatására rengeteg a pályakezdő munkanélküli, a szakemberekből pedig egyre nagyobb a hiány. Az is nehezíti a helyzetet, hogy a szakmunkások presztízse a társadalmon belül erősen leértékelődött – mutatott rá a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, hozzátéve: Magyarországon jelenleg 900 ezer munkaképes embernek nincs szakképesítése.
A fentieken kívül problémát jelent az is, hogy túl hosszú a szakképzés időtartama – tájékoztatott Czomba Sándor. Hozzátette: öt évig kell egy szakmát tanulnia a diákoknak úgy, hogy az első egy-két évben nem is találkoznak szaktárgyakkal. Ennek hatására az első években lemorzsolódik a diákok 20-25 százaléka. Emellett a képzés nem elég gyakorlati, így sok esetben öt év után úgy kerülnek ki a fiatalok az iskolából, hogy nem is értenek igazán a szakmájukhoz – szögezte le a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Ezért a Kormány úgy döntött – mutatott rá a politikus –, hogy három évre fogják csökkenteni a szakképzés időtartamát. (Ez a hároméves időtartam nem lesz érvényes minden szakmára, de a legtöbbjükre igen.)
Jelenleg 40 ezer tanulói szerződés van a szakképzési rendszerben, a jövőben ezt a számot növelni kívánja a Kormány, amihez szükség van arra, hogy a munkáltatók alkalmazottaikat nagyobb arányban írassák be különféle szakképzésekre – mondta a politikus. Ehhez - folytatta - a Kormány is segítséget fog nyújtani nekik, többek között oly módon, hogy csökkenti a beiskolázással eddig járó adminisztrációs terheket.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy az átalakítás érinteni fogja a szakmai vizsgáztatás rendszerét, valamint a Regionális Képzési Bizottságokat is, melyek hatáskörét és feladatait a regionális szintekről a megyei szintekre delegálják a jövőben.
Czomba Sándor végezetül leszögezte: ahhoz, hogy jól működő szakképzési rendszer jöjjön létre, szükség van arra, hogy az általános iskolákból ne funkcionális analfabéták kerüljenek be a szakiskolába, mert ez a szakma elsajátítása alatt is komoly problémákat okoz.
A növekedési előrejelzésről később döntenek
A Kormány szerdai ülésén foglalkozott a 2012-es növekedési előrejelzés kérdésével is – fogalmazott Giró-Szász András, hozzátéve: a Kormányzat folyamatosan figyeli a gazdasági növekedéssel kapcsolatos európai trendeket, és megvárja, hogy a német kormány hivatalosan módosítja-e a 2012-es növekedési előrejelzését. A kormányszóvivő kitért arra is, hogy a tegnapi nap folyamán a miniszterelnök felkérte a nemzetgazdasági minisztert, hogy mindezek figyelembevételével állítson össze egy reálgazdasági növekedési tervet, a Kormány ez alapján dönt majd a 2012-es növekedési előrejelzésről.
Szintén döntés született a vasúti dolgozók ügyében: a Kormány a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetével (VDSZSZ) való egyeztetést követően 5 milliárd forintos ellentételezés kifizetéséről döntött a MÁV részére, melyből 1 milliárd forint 2011-ben, a fennmaradó rész az azt követő két évben lesz esedékes.
"Plázastop" január 1-jétől
2012. január 1-jétől 2014. december 31-ig építési tilalmat rendelt el a Kormány a 300 négyzetmétert meghaladó kereskedelmi ingatlanokra. A tilalom alól felmentést csak a vidékfejlesztésért, a környezetvédelemért és a kereskedelemért felelős miniszterek által létrehozott bizottság javaslata alapján a nemzetgazdasági miniszter adhat.
(kormany.hu)
