A jövőt az jellemzi majd, hogy megállapodásokat kötünk, szemben az elmúlt nyolc év gyakorlatával, amelyre az volt jellemző, hogy Budapesten valaki kitalálta, mi lesz jó az önkormányzatoknak, majd ezt megpróbálták letuszkolni a helyiek torkán – mondta a miniszterelnök az InfoRádió Aréna című műsorában.

Orbán Viktor az interjú elején arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes a múlt tapasztalataira építeni. Mint mondta, az előző nyolc évet az jellemezte, hogy Budapesten valaki kitalálta, mi lesz jó az önkormányzatoknak, amit megpróbáltak letuszkolni a helyi emberek torkán. Ez a gyakorlat félresikerült reformokat eredményezett. Ezzel szemben a jövőt a megállapodások kötése fogja jellemezni. Példaként említette, hogyha az önkormányzatok úgy érzik, hogy „földhöz vágja őket” a kórházaik működtetése, vagy nincs elég pénzük az oktatási intézmények fönntartására, akkor a kormány ezt szívesen megszervezi. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kulcs a megállapodás és a megegyezés. Az önkormányzatok nélkül és ellenére nem lehet állami szervezetet kialakítani.

A műsorvezető kérdésére, hogy mikorra látja lefolytathatónak a tárgyalássorozatot az önkormányzatokkal, és mikorra állhatnak elő az új egészségügyi és oktatási rendszerrel, úgy válaszolt „ami kívánatos volna, az a következő év első negyedévének vége”. Meglátása szerint ideális az lenne, ha már úgy készíthetnék el a jövő évi költségvetésüket az önkormányzatok, hogy a legfontosabb kérdésekről megállapodtak a központi kormányzattal.

A főváros és a kormány viszonyával kapcsolatban elmondta, ha a választók úgy döntenek vasárnap, most először lesz néppárti főpolgármester, aki a budapestiek embere, akire rá lehet bízni a várost. A kormánykoalíció politikai összetétele valószínűleg azonos lesz a főváros politikai térképének megosztottságával, ezért valószínűleg sokkal jobb lesz a főváros és a kormány viszonya, mint bármikor korábban. Arra a kérdésre, hogy az új főpolgármesternek több pénze lesz-e mint a régieknek, Orbán Viktor úgy fogalmazott: „ha nem lopják el a pénzt, akkor lesz több, eddig ellopták, ezért volt kevés.”

Az államháztartás helyzetével kapcsolatban úgy nyilatkozott, „mindenki tudta, hogy a 2010-es költségvetés számai nem stimmelnek, hogy azokat meghamisították”. Azt is látták, hogy tele van „csontvázakkal a központi költségvetés szekrénye”. Ezek egyenként dőlnek ki, a folyamat még nem fejeződött be. Megjegyezte, talán a 2011-es évre végre valóságos számokra épülő költségvetést tudnak elkészíteni. Hozzátette, azért kellett a kampányra tekintet nélkül nyilvánosságra hozniuk a 2009-es év zárszámadásának valóságos számait, mert a rend az, hogy el kell küldeni Brüsszelbe.

Arra a felvetésre, hogy honnan lehet pénzt átcsoportosítani a megnövekedő állami feladatokra megemlítette, hogy a bankadóból várt első százmilliárd forint több mint 97 százaléka befolyt a költségvetésbe. Szavai szerint a kormány a „legjobb képességei szerint igyekszik megbirkózni a nehézségekkel”. Úgy látja, a helyzet ma sokkal jobb, mint a választások előtt volt, azonban – húzta alá – „Magyarország még évekig küszködik majd azzal az örökséggel, amit a Gyurcsány-korszakból a nyakába vett”.

A miniszterelnök megjegyezte, hisz abban, hogy egy egyszerű, átlátható, arányos, könyvelőt nem igénylő, egy általános érettségivel rendelkező ember számára is megérthető adórendszer jelentősen hozzájárul majd a gazdasági növekedéshez. Elmondta, valószínűleg azt a megoldást fogják választani, hogy a költségvetésben elkülönítenek egy államadósságot csökkentő, valamint egy adóreformot fedező pénzügyi alapot.

Az interjúban arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon hiányzik egymillió munkahely és egymillió gyermek. Arra van szükségünk, hogy a mostani egy házaspárra jellemző „1,3 vagy másfél gyerek helyett legalább kettő szülessen”. A családokat arra ösztönöznék, hogy vállaljanak több gyermeket úgy, hogy közben munkát is vállalnak mellé. Ezért kell kombinálni a családi adórendszert az arányos adórendszerrel – mutatott rá.

A nyugdíjasok helyzetével kapcsolatban utalt arra, hogy a választáskor azt vállalták, hogy nem engedik a nyugdíjak vásárlóértéke csökkenjen. Meglátása szerint egy egy százalék feletti nyugdíjemelés az utolsó két-három hónapban is esedékessé válik.

Szólt arról is, hogy reális célkitűzésnek tartja a tavaszi alkotmányozást. Elmondta, egy világos, a magyar történelmi hagyományokat tiszteletben tartó, egyszerű alkotmányt tart kívánatosnak. Olyan alaptörvényt, amely katalógusszerűen megnevezi a sarkalatos, kétharmados vagy négyötödös törvényeket is. Hozzátette, az alkotmány előszavának arra kell választ adnia, „mégis miért élünk mi egy országban, mi köt össze bennünket”.

(kormany.hu, orbanviktor.hu)