A Parlament felsőházi termében tartotta a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége VIII. országos kongresszusát, a rendezvényen beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök. A konferencia fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt.

Válság

Az évek óta tartó folyamatos világválság aligha orvosolható a jelenlegi keretek között - kezdte beszédét a miniszterelnök. Alapvető fordulatra van szükség, mert nem csak gazdasági, pénzügyi és ökológiai világválság dúl az egész bolygón, hanem szellemi is, ami valószínűleg a többi válság alapja - fejtette ki. A Teremtőtől elszakadt embernek megbomlik a hite, erkölcse, családja,  és a társadalma. Saját céljait és pillanatnyi érdekeit többre tartja az igazságnál, megszűnik együttműködni, többé nem lesz tekintettel mások, és az egész társadalom javára sem - folytatta.

A miniszterelnök a válságról szólva elmondta: senkit nem hagyunk az út szélén, az értelmiséget, az alkotó embert sem, hiszen az ország legnagyobb valutatartaléka a szellemi tőke. Az ország hajója egy hosszan tartó és egyenlőre végeláthatatlan válság viharában imbolyog, a nyugati világ összes országának hajójával együtt - fogalmazott Orbán Viktor. A legnagyobbak sem mondhatják, hogy biztosan elkerülik a jéghegyet vagy a zátonyt. Ráadásul amint az a történelemben természetes, a viharban vergődő hajók és hajósok közt sem felhőtlen a viszony - fűzte hozzá.

A konferencia résztvevőitől azt kérte a miniszterelnök: segítsenek a magyar emberekkel megértetni azt, hogy csak összefogással kerülhetünk ki a bajból. A magyar kormány sem képes csodákra, minden ami emberi, képes elromlani. A lehetőségeink korlátozottak, nem nyújtózkodhatunk tovább, mint ameddig a takarónk ér - mondta.

Cselekvés

A miniszterelnök úgy folytatta, hogy a keresztény magyar emberek nem akarják tétlenül nézni az európai civilizáció hanyatlását. Orbán Viktor elmondta: bármerre is tekintünk a nyugati világban, a maga nyelvén mindenki azt kérdezni: mit hoz a holnap? Ehhez először egy másik alapvető kérdést kell tisztáznunk: kik vagyunk mi? Erre a kérdésre van egy biztos történelmi válaszunk: mi keresztények vagyunk - jelentette ki a miniszterelnök. Aki európai, az keresztény, függetlenül attól, hogy jár-e templomba, vagy sem, van-e családja vagy nincs, jobboldali-e vagy baloldali. Az számít, hogy keresztény kultúrában nevelkedett. Kereszténynek lenni pedig annyit jelent, mint cselekedni: a keresztény kultúra a cselekvés kultúrája - fejtette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor elmondta: az ember szabad akaratot kapott a Teremtőjétől. Szabad akaratot arra, hogy válasszon jó és rossz között, és e szerint rendezze be a saját életét. Mi európaiak egyetértünk abban, hogy cselekvés nélkül szeretet, hit, remény üres szavak csupán.

A cselekvés biztosított mindig is szilárd alapot az európai civilizáció számára, éppen ezért tapasztaljuk most ezt a bizonytalanságot. Kicsúszott egy nagyon lényeges, fontos összetevője azonosságunknak: elfogyóban van a cselekvés, elveszett a tett, elveszett a cselekvő, dolgos munkát végző ember tisztelete a civilizációnkból - húzta alá a miniszterelnök.

A cselekvés és annak tisztelete tette Európát és a Nyugatot nagy és győztes civilizációvá. Elfelejtettük, hogy keresztény gyökereink és egész világunk a cselekvésre tanított, a tétlenséget, restséget pedig egyenesen a főbűnök közé sorolta - fejtette ki.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: 2008-ban lezárult egy korszak, ami a fedezetlen kölcsön és a munka nélküli spekulatív gyarapodást hirdette. A hagyományos értékeket tagadó utópikus gondolatok nem csupán a vallás elveit támadták meg, hanem az Istenben hívő ember cselekvő életmódját is. Az új idők utópiái az európai civilizációk szívét sebezték meg azzal, hogy a tettek, a cselekvés és a munka ellen agitáltak.

Összefogás

Magyarország helyzetéről szólva Orbán Viktor azt mondta: létrehoztunk egy hatalmas összefogást, ami minden politikai és gazdasági siker kiindulópontja. Megosztott országok képtelenek véghezvinni a szükséges változásokat - fűzte hozzá.

Európa keresztény hagyományai és közös értékei világos útmutatást adnak a számunkra: vissza kell térni a cselekvés útjára, vissza kell adni a tettek rangját, helyre kell állítani a munka státuszát, és helyre kell állítani a munkát végző emberek megbecsülését - emelte ki a miniszterelnök.

Ezért teszünk meg mindent új munkahelyek teremtése érdekében és ezért akarunk visszavezetni mindenkit a munka világába. Ezért kell kimondanunk, bármennyire is szigorúan is hangzik: nem helyes, hogy munkaképes, egészséges, életerős emberek munka nélkül akarnak jövedelmet kapni az államtól, miközben mások megszakadnak azért, hogy valahogy megéljenek - jelentette ki.

A megújulás csak akkor lehet teljes, csak akkor van értelme, ha a közösség minden tagja érzi az áldásait. Ezért nyújtunk segítséget mindenkinek, aki önhibáján kívül bajba jutott. Azok számára, akik már hosszú évek óta nem végeznek értelmes munkát, segélyből élnek, a startmunka program keretében kínáljuk az emberhez méltó és a cselekvő élet lehetőségét. A kiszolgáltatottak védelmében hadjáratot indítottunk az uzsora minden formájával szemben. Nem engedjük meg azt sem, hogy akik munkából élnek, de alacsony a keresetük, leszakadjanak. Az ő érdekükben jelentősen növeljük a minimálbért lehetőségeinken belül, és megfékezzük a létfenntartás költségeit - fejtette ki Orbán Viktor.

2011 az átszervezés éve, míg 2012-ben reális cél, hogy elrugaszkodhassunk az európai válságzónától. A sikeres 21. századi magyar nemzet attól lesz erős, amitől a keresztény Európa is: hisz a tettekben és a cselekvésben, és a hisz az emberek felelős, erős, összetartó közösségében - zárta beszédét Orbán Viktor miniszterelnök.

(kormany.hu)