A jövő héten alkotják meg végleges formájában a felsőoktatással kapcsolatos kormányrendeletet - közölte Orbán Viktor pénteken Brüsszelben.
A miniszterelnök az EU-csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy "ezzel az átalakítással mindenki jól jár, csak még idő kell ahhoz, hogy ezt mindenki világosan lássa".
"Jogi értelemben ott tartunk, hogy kell egy kormányrendeletet hozni, amelynek a megalkotását hetekkel ezelőtt megindítottuk, több körben tárgyalta a kormány, és valamikor a jövő héten a végleges formájában meg is alkotja" - közölte.
A rendelet tartalmát illetően Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy nincs lényeges különbség a diákok és a kormány szándékai között.
"Egy nagy átalakításnál mindenki részben türelmetlen, részben meg fél, hogy ne járjon rosszul. Itt aránylag könnyű helyzetünk van az egyetemistákkal, mert ők a mi gyerekeink" - mondta. Szerinte a kérdés viszonylag gyorsan és könnyen le fog zárulni, ám a párbeszéd "némi jóindulatot és kölcsönös megértést" érdemel.
"Miről beszélünk? Hol van kormánydöntés?" - kérdezett vissza a miniszterelnök arra az újságírói felvetésre, hogy Pokorni Zoltán a minap azt mondta, "nem ildomos" ilyen keretszámcsökkentésről szóló, "durva" döntést hozni.
"Mielőtt megtámadják a kormányt valamiért, engedjék meg, hogy elrontsuk azt a dolgot. (...) Amíg nincs döntés, addig nincs mi ellen tiltakozni" - fogalmazott Orbán Viktor.
Arra a kérdésre, hogy bízik-e Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárban, a miniszterelnök azt válaszolta: "minden kormánytagban bízom".
Sikerült érvényesíteni Brüsszelben a magyar érdekeket
Sikerült érvényesíteni a magyar nemzeti érdekeket a tervezett bankunióval kapcsolatban az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli tanácskozásán - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a csúcstalálkozó pénteki befejezése után tartott sajtótájékoztatóján.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország nincs döntéskényszerben, hiszen bármikor kialakíthatja álláspontját arról, kíván-e csatlakozni az előirányzott bankfelügyeleti rendszerhez.
A kormányfő közölte: az egyeztetések során a hármas magyar célkitűzés az volt - és ezt sikerült is elérni -, hogy a bankunió ne járjon versenyhátránnyal Magyarországra nézve, hogy a nem euróövezeti uniós országok esetleges csatlakozása önkéntes legyen, ha pedig az érintett ország csatlakozik, akkor az ne váljon másodrendű taggá a bankunióban, a jogok és a kötelezettségek álljanak egyensúlyban.
Annak eldöntéséhez, hogy Magyarország belépjen-e a rendszerbe, Orbán Viktor szerint egyfelől még látni kell további részleteket, valamint meg kell hallgatni a szakértők - a Nemzeti Bank elnöke, a PSZÁF, a Bankszövetség, a magyar pénzügyi szektort működtetők - véleményét. Mivel nemzeti szuverenitást érintő kérdésről van szó, parlamenti vita is szükséges - tette hozzá.
A miniszterelnök kiemelte: olyan döntéshozatali rendszerre van szükség, amelyben azokat a döntéseket, amelyeket a bankunióban részt vevő nem euróövezeti országok részvételével hoztak, az Európai Központi Bank irányító testülete - ahol az eurózónán kívüliek már nincsenek jelen - nem írhatja felül.
A miniszterelnök méltatta a csúcstalálkozó előtt a bankfelügyeleti rendszer ügyében a pénzügyminiszterek - illetve őket megelőzően a szakértők - által végzett munkát. "Én már csak az aratásra jöttem" - tette hozzá. Orbán Viktor szerint az Európai Unió válságkezelő képessége most, az év végén sokkal jobb állapotban van, mint az év elején.
A kormányfő első számú célkitűzésnek nevezte, hogy Magyarország mielőbb kikerüljön a túlzott deficit miatti uniós eljárás alól. A következő feladatok sorából kiemelte a gazdasági növekedés élénkítésének szükségességét.
(MTI)
