A közelmúltbeli görögországi választások eredményei arra utalnak, hogy a nemzetközi gazdasági válság megrengette a demokratikus európai intézményrendszert is – fogalmazott Orbán Viktor.
Az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek kötetlen brüsszeli találkozóján elhangzottakról csütörtökön sajtótájékoztatón beszámolva a miniszterelnök elmondta: a görög voksolás eredménye "a Rubicon átlépésének veszélyét hozta magával".
Orbán Viktor válságmegelőző konzultációnak nevezte a találkozót, és leszögezte, hogy azon döntések nem születtek, a határozatokat a június végi csúcsértekezleten hozzák majd meg.
Mint jelezte, általános megítélés volt, hogy "egészen jól mentek a dolgok, amíg a görög választások be nem szakították az ajtót". Több hónapos munka eredményeképpen a miniszterelnökök működésbe hozták azt a gépezetet, amely garantálja az összes EU-tagország polgárai számára, hogy fegyelmezett, kiszámítható és tervezhető gazdálkodás történik a jövőben. A gépezet elemei között említette a tavalyi magyar EU-elnökség idején bevezetett, úgynevezett európai szemeszter keretében megerősített gazdaságpolitikai koordinációt, továbbá a költségvetési fegyelem és tervezés javításával járó, fokozott együttműködést.
Hangoztatta, hogy a tagállamok egy irányba mutató szerkezeti átalakításokat vállaltak, és minden országban megkezdték azoknak az intézkedéseknek a végigvitelét, amelyektől remélhető, hogy újabb pénzügyi válságok nem fogják megrázni az EU tagországait.
Görögországról is úgy tűnt, hogy olyan állapotban lehet tartani, amelyben - bár adósságelengedés mellett, de - képes lehet teljesíteni nemzetközi kötelezettségeit - fejtette ki a miniszterelnök.
A választás után azonban az a félelem költözött be az EU-ról gondolkodók fejébe, hogy egy euróövezeti országban anarchia, kormányozhatatlanság alakulhat ki, és csak a legrosszabb forgatókönyvek bontakozhatnak ki - tette hozzá.
A miniszterelnök kifejtette: a szerda esti munkavacsorán mindenki segítőkész és baráti hangon beszélt Görögországról, arra is törekedve, hogy az új voksolásra készülő választópolgárokhoz hiteles módon eljuttassák azt a gondolatot, hogy bár az ország sorsáról ők döntenek, "Európa csak akkor tud partner lenni Görögország talpra állításában, ha bizonyos, az EU által kínált megállapodásokat és (...) korábban már kitárgyalt megállapodásokat nem forgatják fel fenekestül".
Hangoztatta: csak olyan hozzászólás hangzott el, amely szerint Görögországnak maradnia kell az euróövezetben. Hozzátették azonban, hogy ehhez a görög népre is szükség van.
A miniszterelnök kiemelte: a legfontosabb most a kommunizmus összeomlása után teljessé vált európai demokratikus intézményrendszer fenntartása és stabilizálása.
Egy kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt is elmondta, a magyar kormánynak van elképzelése arra az esetre, ha az euróövezetben sikerül konszolidálni a ma zavarosnak tűnő helyzetet, de arra nézve is, mit kell csinálni, ha Görögország eurózónából való kilépése bekövetkezne.
"A kormánynak van B-terve" - szögezte le a miniszterelnök. Mint elmondta, van elképzelésük egyebek között arról, hogy az esetleg elakadó nemzetközi állampapír-piaci helyzetben is hogyan kell finanszírozni az országot, hogyan és mely pontokon kell hozzányúlni a költségvetéshez, hogyan kell a szokásosokon túl extra növekedést gerjesztő "motorokat" mozgásba hozni.
Megismételte ugyanakkor, hogy ezzel együtt az uniós vezetők "mindannyian azon imádkoznak, hogy az A-terv valósuljon meg".
(MTI)
