Orbán Viktor szerint a Fidesznek nincs az országtól elválasztható saját érdeke vagy sikere, "a Fidesz akkor sikeres, ha az ország is az; ezt gondoltuk már 1988-ban is, amikor megalakultunk".
Így fogalmazott a miniszterelnök, a Fidesz elnöke pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában annak apropóján, hogy huszonnégy évvel ezelőtt, 1988. március 30-án alakult meg a Fidesz.
"Nem azért alakultunk meg, mert nem volt jobb dolgunk, hanem azért, mert úgy gondoltuk, hogy Magyarországnak változásra van szüksége" - mondta, a jelenlegi időszakról pedig úgy fogalmazott: a Fidesz megáll a lábán, "ennél nehezebb időkben is talpon maradtunk".
"Csak a magyarok, csak az ország" - Orbán Viktor szavai szerint mindig is ez volt pártja vezércsillaga, és ezt kell követnie a jövőben is. Hozzátette, a mai világban is van hullámverés, támadás és kritika, de "ez teadélután ahhoz képest, amit mi 1988 után átéltünk".
Több nagy német cég - így a Siemens, az Audi és a Mercedes - vezérkarával a napokban folytatott tárgyalásaira kitérve hangsúlyozta: ezek a vállalatok nem egy gyártelepet hoznak létre Magyarországon. Hosszú távra terveznek, megpróbálnak minél nagyobb arányban magyar beszállítókkal dolgozni, kutatásfejlesztési részlegeket nyitnak, egyetemi tanszékeket tartanak fenn, és a szakképzésben is részt vesznek - sorolta, megjegyezve, hogy szinte mindegyik világcéggel beszéltek további magyarországi fejlesztésekről, ami "elemi érdekünk". Magyarországnak nemcsak az autóiparban, hanem általában véve is termelési központtá kell válnia - húzta alá a kormányfő, hangsúlyozva: a magyarok dolgozni akarnak, még a képzetlen, régóta segélyen élők is, ha lehet, inkább a munkát választják.
A komoly bajban lévő európai gazdaság - amely "ismét nehéz hónapok" elé néz - egyetlen módon tud megújulni: akkor, ha versenyképessé válik a világ más részeivel - hangoztatta Orbán Viktor, aki szerint Magyarországnak az jelent óriási esélyt, ha az európai gazdaság súlypontja Közép-Európa felé tolódik el.
A magyar-német politikai kapcsolatokról szólva a miniszterelnök azt mondta: azok hosszú évtizedekre visszanyúlóan kiválóak, azonban "abban az illúzióban nem szabad ringatniuk magukat a magyaroknak, hogy majd valaki más fog kiállni értük. Csak olyan mértékig állnak ki mellettünk, amilyen mértékig mi kiállunk magunk mellett". A modern világ félreismerésén alapuló véleménynek nevezte azt várni, hogy "mások vívják meg a harcainkat".
A miniszterelnök ahhoz az alkotmányos rendelkezéshez tartja magát, amely szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen. Az ország érdeke ugyanis, hogy az államfő sérthetetlen legyen - válaszolta Orbán Viktor péntek reggel az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arra a kérdésre, le kell-e mondania az államfőnnek, miután a Semmelweis Egyetem szenátusa úgy döntött, visszavonja kisdoktori címét.
Arra a felvetésre, hogy tehát Schmitt Pálé a döntés, a kormányfő a rádióinterjúban azt válaszolta: "egyértelműen, senki más nem dönthet". Orbán Viktor megerősítette csütörtöki nyilatkozatát - amely a Bács-Kiskun megyei lap online portálján, a baon.hu oldalon jelent meg - és emlékeztetett: a negyedik köztársasági elnökkel dolgozik együtt, munkáját pedig mindig úgy tekintette, hogy annak az államfőt is szolgálnia kell. A Semmelweis Egyetem szenátusa csütörtök este döntött arról, hogy visszavonja Schmitt Pál 1992-ben megszerzett kisdoktori címét.
(orbanviktor.hu)
