Magyarországon 2014-ben nem lesz választási költségvetés, idén is három százalék alatt lesz a büdzsé hiánya - mondta Orbán Viktor a Magyar Nemzeti Bank által szervezett pénteki Lámfalussy-konferencián, Budapesten.
A központi bankok és a kormányok viszonyáról a kormányfő a budapesti tanácskozáson azt mondta: az együttműködés elvének kinyilvánítása mellett egyértelművé kell tenni a mindenkori jegybankok és kabinetek közötti "világos feladatmegosztást".
Senkinek nem érdeke ugyanis, hogy a gyenge gazdasági teljesítményt, az azt kifejező költségvetési hiányokat és fenntarthatatlan költségvetési pályákat "jegybanki eszközökkel próbáljuk eltakarni", mert ez megfosztaná a gazdaságokat egy objektív visszajelző rendszertől, amely mindig szükséges a politikai döntéshozóknak, ha korrekciót kell végrehajtaniuk - fogalmazott.
Felhívta a figyelmet emellett arra, hogy a miniszterelnöknek a jegybanki alapkamat ügyében is vigyáznia kell a hatáskörök pontos elhatárolására, és még most, a feltörekvő piacokon tapasztalt árfolyam-ingadozások idején is a kormányoknak távol kell tartaniuk magukat az árfolyamkérdés nyilvános vitájától, azt a jegybankok kizárólagos hatáskörébe kell utalni. A kormány két dolgot tehet - folytatta Orbán Viktor -, az egyik, hogy olyan gazdaságpolitikát folytat, amellyel megtartható az árfolyam stabilitása.
Ezzel összefüggésben megerősítette, hogy Magyarországon 2014-ben nem lesz választási költségvetés, idén is három százalék alatt lesz a büdzsé hiánya. A másik kormányzati lehetőség a forint ügyében a stabil pénzügyi politikát lehetővé tevő külkereskedelmi mérleg. Ennek alapján kijelentette: a magyar gazdaság rendkívül stabil.
A konferencia témájául szolgáló eurócsatlakozás kérdéséről szólva Orbán Viktor - megerősítve korábbi állásfoglalását - azt mondta, a gazdaság reálkategóriáiban kell közelebb kerülni az euróövezethez, hogy utána "értelmesen beszélhessünk" a pénzügyi csatlakozásról. Ha ugyanis túl nagy a reálgazdasági különbség a közös pénzt használó országok és az övezethez csatlakozni akaró államok között, annak kivédhetetlen negatív következményei lesznek - magyarázta.
A magyar gazdaságról azt mondta: bár az ország még érzi a válság hullámait, ezek időnként meg-megbillentik, de "nekünk összességében már nem a válságkezeléssel kell foglalkoznunk, hanem egy felívelő, nagy korszakra kell készülnünk". Szerinte ugyanis ha a parlamenti választás után is folytatódhat a jelenlegi gazdaságpolitika, akkor Magyarország előtt egy felívelő fejlesztési korszak áll. Hozzátette, kormánya az elmúlt években a válságkezelést az ország újjászervezésére használta fel, mert a reformok nem lettek volna elegendőek.
A kormányfő több mint félórás beszédében - hallgatósága, köztük európai jegybanki vezetők, pénzügyi szakemberek előtt - a versenyképességhez szükséges új európai uniós stratégiát szorgalmazott. Ehhez szerinte az eurózóna pénzügyi stabilitására van szükség, valamint arra, hogy az euróövezeten kívüli országok megkapják a legteljesebb gazdaságpolitikai szabadságot.
Emellett integrálni kell a balkáni országokat az Európai Unióba, mert az elhalasztott, késleltetett bővítés erőpocsékolás; szabadkereskedelmi megállapodást kell kötni az EU és az Egyesült Államok között; "pragmatikus alapon" újra kell rendezni az EU kapcsolatait Oroszországgal, és meg kell teremteni a módját az ottani nyersanyagoknak, energiaforrásoknak az európai gazdaság szerkezetébe való optimális beépítésének; továbbá olcsó, az Egyesült Államokéval azonos árú energiaellátásra van szükség a versenyképességhez - sorolta.
Az utóbbival kapcsolatban kijelentette: "félre kell lökni" a nukleáris energiával szembeni ellenállás és "az állam szerepe az árszabályozás kérdésében" doktrínáját. Orbán Viktor beszéde végén arról szólt, hogy Közép-Európa az európai gazdasági térség növekedési motorja lehet a következő időszakban. Ehhez a jövőben is jól kell kapcsolódnia a német gazdasághoz - jegyezte meg. Szerinte az európai növekedési motor pozíciójához erőkoncentrációra van szükség.
Példaként említette erre az osztrák és a német nagykoalíciót, valamint kormánya kétharmados többségét, amely nélkül nem sikerült volna a megújulás politikája. Emiatt zárásul arra biztatta a választókat, ne felejtsék ki a mérlegelési szempontok közül a politikai erő és a kormányzóképesség kategóriáját, mert ezen múlhat később, hogy sikeres vagy sikertelen gazdaságpolitikát folytatnak-e majd a kormányok.
(MTI)
