Németh Zsolt parlamenti államtitkár képviselte hazánkat a Külügyminiszterek Tanácsa 2013. február 18-i brüsszeli ülésén.
Az EU-országok külügyminiszterei három hónappal meghosszabbították a Szíriával szemben érvényesített, március elsején egyébként lejáró uniós szankciós intézkedéseket, beleértve a fegyver- és lőszerszállítási embargót. A miniszterek ugyanakkor úgy döntöttek, hogy a polgárháború sújtotta Szíriában a polgári lakosság fokozott védelmére és a damaszkuszi rezsim ellen küzdő ellenzéki koalíció támogatására nagyobb hangsúlyt helyeznek, és a műszaki segítségnyújtásra is kiterjesztik az ellenzéknek nyújtott biztonságpolitikai támogatást. Ezzel összhangban módosítják a szankciós intézkedéseket és lehetővé teszik halált nem okozó hadfelszerelés szállítását Szíriába. Uniós közlések szerint a konkrét tervek olyan páncélozott járművek Szíriába juttatásáról szólnak, amelyeket nem látnának el fegyverzettel. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország eredetileg azt követelte, hogy teljes egészében oldják fel a fegyverszállítási tilalmat, és ezzel tegyék lehetővé a damaszkuszi rezsim ellen küzdő felkelők fegyverekkel való ellátását.
Németh Zsolt a megbeszélés után újságíróknak elmondta: megvitatták az EU keleti szomszédsági politikáját, amelynek keretében az Unió Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Moldovával, Grúziával, Azerbajdzsánnal és Örményországgal alakítja a kapcsolatait.
Németh Zsolt kijelentette: annak nyomán, hogy Moldovában, Grúziában és Ukrajnában is különböző belpolitikai bizonytalanságok tapasztalhatók, az EU-nak magyar felfogás szerint nem az óvatosság felé kell elmozdulnia a kapcsolatok építésében, hanem éppen ellenkezőleg, gyorsítani kell az együttműködés szorosabbra fűzését.
Idén novemberben, a litván EU-elnökség alatt tartják a következő keleti partnerségi csúcstalálkozót, és a magyar külügyi államtitkár szerint van arra lehetőség, hogy addigra Ukrajnával – mint fogalmazott, a keleti partnerségi politika kulcsországával – aláírják a már megtárgyalt társulási és szabadkereskedelmi megállapodást. Ukrajnának azonban ehhez feltételeket kell teljesítenie, egyebek közt a választások hitelességének tekintetében. A jövő héten Brüsszelben EU-ukrán csúcstalálkozó lesz, és azon – vélekedett Németh Zsolt – pontosan definiálni kell azt a mechanizmust, amin keresztül mérni fogják Ukrajna demokratikus teljesítményét a novemberi keleti partnerségi csúcstalálkozóig.
Az uniós külügyminiszterek hivatalos döntést hoztak arról is, hogy közel ötszáz katonát küld Maliba az EU. Az uniós katonák körülbelül fele az afrikai ország hadseregének kiképzését fogja végezni, a többiek pedig a kiképzők biztonságáról gondoskodnak. Az európai kiképzők nem csupán fegyverforgatásra tanítják majd a mali katonákat, hanem tanfolyamon oktatják ki őket a hadviseléssel kapcsolatos, illetve a humanitárius jog előírásaiból is. Szintén része a kiképzésnek a hadvezetési ismeretek oktatása, a parancsnoki struktúrák működtetése. Magyarország tíz fővel járul hozzá az EU mali missziójához.
Az EU az újabb észak-koreai atomrobbantás miatt tovább szigorítja a phenjani rezsimmel szembeni szankciókat – döntöttek a külügyminiszterek. A szankciók részben a rezsim vezetőit, illetve jogi személyeit sújtó vagyonzárlatra és adott esetben vízumtilalomra, részben pedig kereskedelmi ügyletek tilalmára terjednek ki.
(MTI, Külügyminisztérium)
