Nem nehéz észrevenni a párhuzamokat az örmény és a magyar nép történetében – mondta el a Távol az Araráttól – Örmény kultúra a Kárpát-medencében című kiállítás 2013. április 5-i megnyitóján a Budapesti Történeti Múzeumban a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Németh Zsolt kiemelte: mindkét nemzet sokat szenvedett a történelem viharaiban, milliónyi örmény és magyar szóródott szét a világban, mindkét országot dúlta a tatár, meghódította az Oszmán Birodalom, legutóbb pedig a Szovjetunió.

A kiállítás méltóképpen mutatja be, hogyan integrálódtak az örmények a magyar társadalomba, és járultak hozzá saját kultúrájuk értékeivel: az 1848-49-es szabadságharcban például hetvennél több örmény származású tiszt küzdött a magyarok oldalán, de örmény származású volt az 1956-os forradalmár Pongrátz Gergely, miként Hollósy Simon festő, Kacsóh Pongrác zeneszerző és a világhírű fotográfus Brassai is – mondta az államtitkár.

Az erdélyi örmény kulturális örökséget a bukaresti örmény közösség is magáénak tekinti, így a budapesti kiállítás a közös magyar-román kulturális örökség szempontjából is jelentőségű – emelte ki.

„A diaszpórában élő örmények arra mutatnak példát, hogy a nemzeti hovatartozás még az anyanyelv elveszítését is túlélheti. A magyar kormány számára ma inspirációt jelent mindez, amikor a távoli szórványmagyarságot igyekszik – nem is sikertelenül – bevonni a nemzet közjogi és kulturális vérkeringésébe” – fogalmazott a megnyitón Németh Zsolt mások mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Anahit Szimonján, a jereváni Örmény–Magyar Kulturális Társaság elnöke jelenlétében.

Németh Zsolt hozzátette: bízik abban, hogy Magyarország és Örményország államközi kapcsolatai is rendeződnek, és tükrözni fogják azt a barátságot, amely a két nép kapcsolatát mindig is jellemezte.

Armenuhi Drost-Abgarjan, a halle-wittenbergi Martin Luther Egyetem armenológusa elmondta: világszerte 2012-13-ban emlékeznek meg az örmény könyvnyomtatás 500. évfordulójáról: Hakob Meghapart nyomdász 1512-1513-ban adta ki az első teljesen örmény betűkkel nyomtatott könyvet, az Urbatagirket (Péntekkönyv). Ehhez az ünnepségsorozathoz az eddig soha be nem mutatott műkincseket és köteteket is felvonultató kiállítás révén immár Magyarország is csatlakozott – tette hozzá.

Sajó Andrea, a társszervező Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója felidézte: a tárlat ötlete négy évvel ezelőtt született, eredetileg még könyvtörténeti fókusszal, később azonban ez a koncepció kiszélesedett. Bodó Sándor, a Budapesti Történeti Múzeum vezetője reményét fejezte ki, hogy ezt a kiállítást egyszer majd Jerevánban is be tudják mutatni.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megvalósuló tárlaton a történelem első keresztény államát létrehozó örménység írásos kultúrájának ismertetése is hangsúlyos szerephez jut, de elsősorban a Kárpát-medencei örmény kultúra történetét tekinti át hét teremben, röviden kitérve az örmény identitás legfontosabb elemeire: az Ararát hegyére, a kereszténység 301-es felvételére és a Meszrop Mastoc által alkotott saját ábécére.

A Kovács Bálint és Pál Emese által rendezett, 2013. szeptember 15-éig nyitva tartó tárlat legrégebbi egyházművészeti tárgyai és könyvei 18. századi erdélyi örmény templomok gyűjteményeiből származnak, és eddig nem szerepeltek egyetlen nemzetközi kiállításon sem.

Az Országos Széchényi Könyvtár A kulturális transzfer lehetőségei – Örmények Közép- és Kelet-Európában címmel 2013. április 5-6-án nemzetközi tudományos konferenciát rendez a Lipcsei Egyetem Kelet-Közép-Európa Intézetével együttműködésben. A rendezvényen öt szekcióban a művészettörténet, az egyháztörténet, irodalom, történettudomány, kulturális antropológia és a szociológia kutatóinak előadásai hallhatók.

(MTI, Külügyminisztérium)