A globális nyitás a magyar gazdaság diverzifikálását szolgálja, a cél az, hogy Magyarország képes legyen Európán kívüli területeket is bevonni az ország fejlődésébe – mondta a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára 2014. február 3-án Budapesten, sajtótájékoztatón.
Németh Zsolt kiemelte: Magyarországot gazdasági, kereskedelmi kapcsolatai 80 százalékban az EU-hoz fűzik, és ez a helyzet megérett a diverzifikációra.
A nyugati identitás és a keleti gazdasági kapcsolatépítés nincs ellentmondásban, a meghatározó nyugati országok is nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy elmélyítsék a kapcsolatokat a feltörekvő piacokkal – mutatott rá.
Az államtitkár véleménye szerint külön jelentőségük van az Észak-Amerikához fűződő kapcsolatoknak, jelenleg ugyanis nem éri el a kétmilliárd dollárt a kereskedelmi forgalom. Kiemelt cél e helyzet javítása, és ebben segít, hogy az EU és az Egyesült Államok a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzéséről döntött – magyarázta. Hozzátette: már volt három tárgyalási forduló a szabadkereskedelmi megállapodásról, és az idén további öt ilyen lesz.
Mint mondta, a szabadkereskedelmi megállapodásról Magyarországon is egyeztetés lesz az ügyben, tárcaközi bizottság jött létre, hogy az ország minél inkább profitálhasson a kereskedelmi partnerségből.
Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy a szocializmus időszakában sok országgal erős kapcsolatokat tartott fenn Magyarország, és erre a mai külpolitika is építeni akar. Több országban pedig az EU kapujaként tekintenek Magyarországra, ami szintén nagy lehetőséget jelent – tette hozzá.
Németh Zsolt szerint a külképviseletek nyitása, újranyitása fontos hátteret jelent a globális nyitás stratégia megvalósításához.
Újszerű megoldásként említette az utazó nagykövetek kinevezését a Latin-Amerikával, valamint Afrikával fenntartott kapcsolatok ápolására, továbbá úgynevezett laptopdiplomaták kijelölését a kapcsolatépítésre Mongóliával, a Fülöp-szigetekkel és Mianmarral.
Wintermantel Péter globális ügyekért felelős helyettes államtitkár relációnként részletezte a kapcsolatok fejlődését.
A helyettes államtitkár szerint az ázsiai térségben kiemelt cél volt a térség államaival ápolt kapcsolatok intenzívebbé tétele. Ennek érdekében miniszterelnöki szintű kiutazásra került sor Kína, Japán, India vonatkozásában és rendszeresek voltak a térség államaival a külügyminiszteri találkozók is.
2010 és 2014 között 1,4 milliárd euró értékben hoztak létre japán vállalatok új beruházásokat Magyarországon, melyek több mint 3000 munkahelyet teremtettek. Kiemelt japán érdeklődés tapasztalható a magyarországi felsőoktatáson belül az orvosképzés vonatkozásában is.
Ami az arab és afrikai térségeket illeti, itt is intenzív gazdasági, kereskedelmi és üzleti befektetési kapcsolatfejlesztési tevékenységekre került sor. 16 ország 200 üzletembere vett részt az első magyar-arab üzleti fórumon, Közép-Kelet-Európában még soha nem került sor ilyen nagyszabású befektetési fórumra, ahol arab befektetőkkel lehetett találkozni – mutatott rá.
Wintermantel Péter hangsúlyozta: a felajánlott 90 magyar projekt keretén belül 1,97 milliárd euró értékben vonzhatnak arab befektetéseket Magyarországra ezek a projektek. Idén márciusban Szaúd-Arábiában, Rijádban került majd sor a második magyar-arab üzleti fórumra, amelynek jelenleg intenzíven zajlik az előkészítése.
(MTI/Külügyminisztérium)
