Németh Zsolt külügyi államtitkár a Sme című pozsonyi lap 2012. december 3-i számában megjelent interjújában kijelentette: Pozsony „jelenleg Magyarországnak erős partnere”, és azokat a dolgokat, amelyekben sikerült megegyezni a szlovák kormánnyal, az képes teljesíteni is.

Németh Zsolt a két ország miniszterelnökeinek viszonyát érintő kérdés kapcsán leszögezte: nagyon fontosnak tartja, hogy jelenleg rendszeres kommunikáció jellemzi a magyar–szlovák kapcsolatokat, főként azt követően, hogy az előző Fico-kormány idején „más kapcsolatot is módunkban állt megtapasztalni” a két ország között. Megjegyezte: 2010-ben intenzív párbeszéd kezdődött a két ország kormányai közt, amit sikerült megőrizni a szlovákiai kormányváltást követően is. Hozzátette: a magyar félnek az előző és a jelenlegi szlovák kormányokkal folytatott párbeszéde között az a lényegi különbség, hogy míg Iveta Radicová kabinetje idején a megegyezések tárgyát képező elképzeléseknek csak kis hányada valósult meg, „jelenleg Magyarországnak erős partnere van”, és így azokat a dolgokat, amelyekben sikerült megegyezni a szlovák kormánnyal, azokat az képes teljesíteni is.

A pozsonyi lap megállapította: a két ország jelenlegi kormányzatainak közösek a gazdasági válság kezelésével kapcsolatos elképzelései, amit korábban a két kormányfő is megerősített. A külügyi államtitkár szerint a közös elképzelések alapját az alkotja, hogy a válság főként a „nyugati világot” és az Európai Uniót sújtotta, valamint az, hogy az európai országok gazdaságpolitikájában alapvető változtatásokra van szükség. „Magyarország egy új, munkaközpontú gazdaságpolitikát hozott létre, amely a munkán és a termelésen alapszik. Ezen a téren a két kormányfő elképzelései nagyon közel állnak egymáshoz” – állapította meg Németh Zsolt.

A politikus a Magyarországon megvalósuló unortodox gazdaságpolitikával összefüggésben rámutatott: az elmúlt húsz év során a gazdasági problémákat – a főként a Nemzetközi Valutaalap által szorgalmazott – „restrikciós recept” alapján próbálták orvosolni, ám a közép-európai társadalmak, köztük a magyar, már nem képes elviselni több megszorítást, ezért a terheket el kellett osztani. Leszögezi: az új módszereket Magyarország kezdte alkalmazni, s bár azok eleinte több vitát kiváltottak, később mind több ország vette át azokat. „Úgy tűnik, hogy Szlovákiában a politikai vezetés hasonló módon vélekedik” – tette hozzá.

A két ország közti vitás kérdések – a kettős állampolgárság intézménye, illetve a Benes-dekrétumok ügye – kapcsán kifejtette: ezekkel a témákkal az új szlovák kormány hivatalba lépése óta intenzíven foglalkoznak a vegyes bizottságok és hamarosan miniszteri szintű találkozókra is sor kerül.

(MTI, Külügyminisztérium)