Magyarország továbbra is a román–magyar párbeszédet tartja a legalkalmasabb módszernek a zászlóvita rendezésére – hangsúlyozta a Krónika erdélyi magyar napilapnak adott, 2013. február 13-i számban megjelent interjúban Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.

A Krónika utalt rá, hogy az államtitkár jelképes agressziónak nevezte a román hatóságoknak a székely zászló kitűzése ellen foganatosított intézkedéseit egy budafoki rendezvényen és megkérdezte, hogy akkor is ilyen keményen fogalmazott volna, ha előre tudja, milyen reakciókat vált ki Bukarestben. Németh Zsolt válaszában megjegyezte, hogy szeretett volna finomabban fogalmazni. Hozzátette azonban, hogy hónapok óta folyik a román kormány helyi képviselőinek a harca a székely zászló ellen, a fellépésük pedig tagadja a székelyek jogát a saját jelképeikhez, ami a mai Európában elfogadhatatlan és életidegen. „Egy nemzeti közösség nem attól létezik, hogy egy kormány azt akarja-e, vagy sem, hanem attól, hogy a közösség tagjai mit éreznek” – mutatott rá Németh Zsolt.

Az államtitkár megemlítette, nemcsak az Európai Unió más országaiban teljesen megszokott a regionális identitás és annak szimbólumrendszere, hanem Romániában is csak a székelyektől vitatják el ezt a jogot. Hozzátette, elképzelhetetlennek tartja, hogy Magyarországon valaki a román lakosságú községekben a hivatalos épületekre, iskolákra kihelyezett román zászlók leparancsolásáért szálljon síkra.

A Krónika felvetésére, hogy Bukarest tavaly Szerbia uniós tagjelöltségének a megakadályozásával próbálta elérni, hogy Belgrád tegyen konkrét lépéseket a Szerbiában élő román (vlach) kisebbség helyzetének javításáért, most meg az ország belügyeibe való beavatkozásnak tekinti a székely zászlóval kapcsolatos budapesti nyilatkozatokat, Németh Zsolt kijelentette: „A kettős mérce alkalmazása nem szép dolog, ráadásul a belügyekbe való beavatkozás vádja kicsit talán idejét múlta is. Én hiszek abban, hogy tudunk ebben az ügyben is párbeszédet folytatni a román barátainkkal.”

A székelyföldi autonómiaigényre vonatkozó kérdésre az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Székelyföld autonómiája nem irányulna a románok ellen. „Attól, ha a magyar nyelv egyenrangúvá válik a románnal, ők még ugyanúgy boldogulhatnak anélkül, hogy beszélnének magyarul, a közigazgatásban a román nyelv nem veszti el a szerepét. Megszűnik viszont egy olyan dolog, ami ma mérgezi a kapcsolatokat, és amivel a magyarokat naponta szembesítik: nevezetesen hogy nyelvük, jelképeik alacsonyabb rangúak, idegenek szülőföldjükön vagy akár tiltottak, büntetést érdemlőek” – fogalmazott Németh Zsolt. Hozzátette, a jogegyenlőség, az otthonosság érzésének megteremtésével Románia nem lesz kevesebb, hanem több, gazdagabb, a kétoldalú kapcsolatok pedig tehermentessé válnak, ami kölcsönös érdek.

Az eredeti cikk itt olvasható.

(MTI, Külügyminiszter)