Hat hónapra felfüggesztik az Irán elleni uniós gazdasági szankciók egy részét - döntöttek hétfőn Brüsszelben az EU-országok külügyminiszterei.
A szankciók részleges feloldására az iszlám köztársasággal tavaly novemberben kötött, Teherán atomprogramjának megfékezését célzó ideiglenes nemzetközi megállapodás értelmében került sor. A megállapodás részeként Irán nem sokkal korábban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreinek jelenlétében leállította a 20 százalékosra történő urándúsítást, és megkezdte a 20 százalékosra dúsított készlet visszahigítását, amiért cserébe a nemzetközi szankciók enyhítését irányozták elő.
Az iráni nyersolaj uniós behozatali tilalma fennmarad, de a különböző országokba irányuló feldolgozott iráni olajtermékek tengeri szállítása, illetve e szállítmányok biztosítása ismét engedélyezett lesz. Szintén feloldják az arany-, illetve más nemesfém-kereskedelem tilalmát. Fennmaradnak az iráni bankokkal szembeni eddigi korlátozások, de az Iránba irányuló, külön engedélyezés nélküli átutalások értékhatárát az eddigi többszörösére emelik.
Az Iránnal november 24-én kötött, hat hónapra szóló ideiglenes megállapodás értelmében az urándúsítás korlátozásáért cserébe az iszlám köztársaság több milliárd dollár bevételhez juthat a gazdasági szankciók enyhítése nyomán. Ezenfelül Teherán külföldön tárolt, 100 milliárd dollárra becsült devizavagyonának egy töredékét, 4,2 milliárd dollárt felszabadítanának. Amerikai szakértők becslése szerint Irán így összesen 7 milliárd dollár bevételhez juthat. A külföldön befagyasztott vagyonból az első 550 millió dolláros részletet Irán február 1-jén kapja meg.
Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára, aki Magyarországot képviselte a brüsszeli külügyi értekezleten, magyar újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az Iránnal kapcsolatban tapasztalható kedvező fejlemények hatással lehetnek egyebek közt a Szíriával kapcsolatos helyzet alakulására is.
A külügyminiszterek közös nyilatkozatban biztosították támogatásukról a tervek szerint szerdán Svájcban kezdődő újabb nemzetközi Szíria-békekonferenciát, amely a közel-keleti országban dúló belháború befejezését célozza. A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a szíriai konfliktusra politikai megoldást kell találni, és e megoldásnak "valódi politikai átmenetet" kell jelentenie, a korábbi genfi Szíria-békekonferencia határozatainak megvalósítása alapján. Nem tartalmazza azonban a nyilatkozat azt a korábban gyakran hangoztatott kitételt, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnöknek "mennie kell".
A most esedékes újabb konferencián az unió szerint teljes végrehajtó hatalommal bíró átmeneti kormányzó testület létrehozásában kell megállapodni. Németh Zsolt megjegyezte: nem világos még, hogy a konferenciára meghívott Irán elfogadja-e kiinduló pontként a szíriai átmeneti kormány megalakításának szükségességét, ahogyan azt az első genfi békekonferencia előirányozta.
Az EU-országok külügyminiszterei közös nyilatkozatban adtak hangot aggodalmuknak az ukrán parlament által a múlt héten elfogadott törvények miatt, amelyek megítélésük szerint jelentős mértékben korlátozzák a gyülekezési jogot, a médiát és a civil társadalom szervezeteinek a tevékenységét.
Az EU felszólította az ukrán hatóságokat, hogy fordítsák vissza ezeket a fejleményeket, és hozzák összhangba a jogszabályokat Ukrajna európai és nemzetközi kötelezettségeivel. Az unió szerint párbeszéd útján kell demokratikus megoldást keresni a politikai válságra; minden érintettnek önmérsékletet kell tanúsítania, a hatóságoknak pedig tiszteletben kell tartaniuk a békés tüntetők gyülekezési és szólásszabadságát.
A külügyminiszterek megerősítették: az unió hajlandó aláírni a mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezményt is tartalmazó EU-ukrán társulási megállapodást, amint arra Ukrajna is kész.
A magyar külügyminisztériumi államtitkár szerint az uniós nyilatkozat egyértelműen, határozottan fogalmaz. Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a vitatott törvényeket házszabály-ellenes módon fogadták el. Magyar nemzetpolitikai szempontból különösen kifogásolandónak minősítette azt, hogy az új ukrán törvények értelmében a külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek - orosz mintára - külföldi ügynökként kötelesek bejegyeztetni magukat.
Hétfőn arról is döntöttek Brüsszelben, hogy az Európai Unió - francia kezdeményezésre - mintegy ötszáz fős katonai missziót küld fél évre az erőszak által sújtott, káoszba süllyedt Közép-afrikai Köztársaságba. Az ENSZ a minap arra figyelmeztetett, hogy népirtáshoz vezethetnek az etikai-vallási közösségek közti konfliktusok, ha a nemzetközi közösség nem lép közbe. Jelenleg 1600 francia és 4000 afrikai uniós békefenntartó katona próbál gátat szabni az erőszaknak a Közép-afrikai Köztársaságban.
Az európai uniós katonák a tervek szerint elsősorban a főváros, Bangui repülőterének a biztonságáról gondoskodnak majd. A küldetés végrehajtása néhány héten belül megkezdődhet, de az induláshoz szükség van ENSZ-felhatalmazásra is.
(MTI)
