„Ahhoz, hogy Európa sikerrel oldja meg a gazdasági válság nehézségeit, stabil és jól fejlődő régiókra van szükség az unióban és a közösség határai mentén” - mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden Budapesten.

Idén Magyarország tölti be a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) elnöki posztját, az elnökségi évet Németh Zsolt nyitotta meg a szervezet nemzeti koordinátorainak ülésén.

Az államtitkár kiemelte: a magyar elnökség célja, hogy szorosabbra fűzze a gazdasági kapcsolatokat Közép-Európában, közös álláspontot alakítsanak ki uniós ügyekben, és növeljék a KEK láthatóságát a világban. Fontos, hogy minél jobban kihasználják a térség előnyeit: a jól képzett munkaerőt és a mezőgazdasági kapacitásokat, mutatott rá. Hozzáfűzte, Közép-Európa geopolitikai elhelyezkedése révén alkalmas arra, hogy a növekedés forrása legyen, és hozzájáruljon az egész európai kontinens stabilitásához, társadalmi és gazdasági jólétéhez.

Arra is kitért, hogy a fejlődésből senkit sem hagyhatnak ki, így azokat az országokat sem, amelyek még nem tagjai az Európai Uniónak.
Németh Zsolt megjegyezte, Magyarország örömmel veszi át „a legnagyobb és legrégebbi regionális szervezet” elnökségét, és mindent megtesz azért, hogy megújítsa és intenzívebbé tegye a KEK munkáját.

A KEK megalakulásának előzménye az az 1989-es olasz-osztrák-magyar-jugoszláv együttműködés, amelyet Olaszország kezdeményezett a szorosabb gazdasági, tudományos és kulturális kooperáció kialakításáért.

A szervezetnek ma 18 ország a tagja: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. A KEK tagállamai közül kilenc tagja az Európai Uniónak, Horvátország pedig rövidesen hivatalosan csatlakozik az unióhoz.

(MTI, Külügyminisztérium)