A magyarság határokon átívelő egyesítésének szellemében, erdélyi menekültek által huszonöt éve Magyarországon létrehozott Erdélyi Gyülekezet története elválaszthatatlan a rendszerváltozástól - mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, a református gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka vasárnap Budapesten.
Németh Zsolt a gyülekezet alapítójáról elnevezett Németh Géza-emlékkonferencián köszöntőjében arról beszélt, hogy 1989 a csodák éve volt: a "mocsaras, tespedt, álságos világot létrehozó elnyomó gépezet a szemünk láttára omlott össze".
Hozzátette: a csodák éve volt azért is, mert beigazolódott édesapja, Németh Géza lelkésznek az a hitvallása, hogy az ország sorsa "az Úr kezében van", és ezért minden zsarnoki rendszer bukásra van ítélve.
Németh Zsolt emlékeztetett arra, hogy a nyolcvanas évek közepétől tömegesen érkező erdélyi menekültektől a kettős állampolgárságig vezetett a határokat átívelő nemzetegyesítés folyamata, az, hogy "a Kárpát-medencében újjáéledt a nemzeti összetartozás érzése".
Nagyon fontos, hogy "minden magyar ember otthon legyen Európában, tehát az unióban is", ezért is támogatja a kormány Szerbia uniós csatlakozását, valamint azt, hogy a kárpátaljai magyarok olyan Ukrajnában éljenek, amely az unió felé orientálódik - jelentette ki.
Zalatnay István lelkész az MTI-nek elmondta, hogy Németh Géza (1933-1995) "a kommunizmus időszaka alatt a református egyház egyik kiemelkedő ellenzéki személyisége volt", akit bár 1971-ben egy koncepciós eljárás következtében eltávolítottak az egyházból, több egyházi szolgálatot - köztük a cigánymissziót és a drogfüggő fiatalokkal foglalkozást - indított el. Magyarországon elsőként kezdte az erdélyi menekülteket "intézményes" keretek között felkarolni - hangsúlyozta.
Emlékeztetett: a Németh Géza által életre hívott menekültmisszió folytatásaként jött létre 1990-ben az Erdélyi Gyülekezet, amelynek két évvel később a Honvédelmi Minisztériumtól átengedett egy egykori laktanyát. Ott hozták létre a Reménység Szigete nevű karitatív és kulturális központot, ahol elsősorban a határon túli magyarság megsegítésével foglalkoznak – mondta Zalatnay István.
A gyülekezet 1995 óta hivatalosan a romániai Királyhágómelléki Egyházkerület része, ami azért fontos, mert ezáltal szimbolikusan megszüntették a határokat, és talán ez volt az első, jogilag, egyházjogilag is megfogható lépése a magyarság határmódosítás nélküli újraegyesítésének - fűzte hozzá a lelkész.
(MTI)
