A szlovákiai és az erdélyi magyar politikai erők közötti együttműködés előmozdítását tekinti feladatának a magyar kormány, hangoztatta Németh Zsolt a hvg.hu hírportálnak adott, 2012. július 4-én megjelent interjújában. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára megerősítette, hogy a magyar kormány egységes az Európai Unió politikai integrációjának és „az eurózóna megmentését célzó intézkedéseknek” a támogatásában.

Az államtitkár szerint konszenzus van a kormányban a tekintetben, hogy „az EU-t meg kell menteni”. Ennek feltétele a közös európai valuta, az euró megőrzése, ami „nem megy a politikai integráció mélyítése nélkül”.

Németh Zsolt elismerte, hogy kialakulóban van egy, az eurót használó tagállamokból álló „mag” az EU-ban, amellyel kapcsolatban Magyarországnak két alapvető elvárása van. Egyrészt „legyen nyitott a periféria országai felé”, vagyis a nem eurót használó tagállamok csatlakozhassanak a valutaövezethez, amikor felkészültté válnak – szerinte Magyarország esetében ez „a legoptimistább becslések szerint” is 2018-ban következhet be –, másrészt a „mag” intézményi átalakulása „a demokratikus jelleg erősítése, az átlátható döntéshozatal felé mozogjon”.

EU: nem lehet figyelmen kívül hagyni a kritikákat sem

„A lényeg, hogy a 27-eknek befolyásuk legyen arra, milyen irányba fejlődik a mag, erősödjön az Európai Parlament ellenőrző szerepe, csökkenjen a bürokrácia” – mutatott rá Németh Zsolt. Hangsúlyozta, hogy „a megfogalmazott cselekvési irányok tekintetében” egységes a kormány és a Fidesz is.

A parlamenti államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni a Fidesz és a Jobbik uniót bíráló megnyilatkozásai közé, mert más-más kiindulási pontról van szó. „Az alapvető különbség, hogy abban gondolkodunk-e: az EU az összeomlás felé mozog, vagy abban, hogy az integrációs folyamatnak folyamatosan előre kell haladnia, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a kritikákat sem” – mondta Németh Zsolt a hvg.hu kérdéseire válaszolva.

Szlovákia: komoly politikai fordulatok

A szlovák–magyar kapcsolatokra kitérve az államtitkár utalt arra, hogy „Szlovákiában az elmúlt hat év nagyon komoly politikai fordulatotokat hozott: 2006-2010 között egyre komolyabb volt a feszültség a szlovák és a magyar kormány, valamint a szlovák kormány és a magyar kisebbség között”, a szlovák kormányváltás után viszont „elkezdődött a párbeszéd, a problémák megoldása”. Szerinte „ennek kiemelkedő fejleménye volt a szlovák nyelvtörvény módosítása, megszűnt a magyarság megfélemlítettsége”.

Németh Zsolt emlékeztetett arra, hogy Szlovákiában új helyzet jött létre: „…ugyan megint Robert Fico van kormányon, de ez már egy új Fico, aki úgy tűnik, nem élezni akarja az ellentéteket, sem a magyar kisebbséggel, sem a magyar kormánnyal szemben. Szeretnénk folytatni az új szlovák kormánnyal a korábban megkezdett dialógust – bízunk benne, hogy komoly parlamenti többséggel a hátuk mögött szállítani is tudják az ígéreteket.”

A változások között említette Németh Zsolt azt is, hogy „a magyar legitimitással rendelkező” Magyar Koalíció Pártja (MKP) elveszítette parlamenti képviseletét. Leszögezte azonban, hogy a magyar kormány továbbra is „a magyarság legitim képviselőjeként” tekint az MKP-ra. Ugyanakkor aláhúzta, hogy „a Híddal szemben sem viseltetik ellenszenvvel a magyar kormány”.

„Minden olyan politikai alakzattal, amelyik elkötelezett a demokrácia, az Európai Unió, az emberi és kisebbségi jogok, a magyarság iránt, együtt kívánunk működni – például a szlovák kisebbségi kormánybiztossal, aki mellesleg a Híd tagja” – jelentette ki a parlamenti államtitkár. Hozzátette: „Készen állunk arra is, hogy azokat a sérelmeket, melyeket a Híd és az MKP, a Híd és a magyar politika masszívan okozott egymásnak az elmúlt időben, meghaladjuk. Meg akarjuk haladni ezeket az ellentéteket.” „Bugár Béla és a Híd valamit jobban csinált, mint az MKP. És ezt az MKP-nak fel kell tudnia dolgozni, jó következtetésekre kell jutnia – nekünk meg segíteni kell nekik ebben” – jegyezte meg Németh Zsolt.

A magyar kormány hidat akar képezni az erdélyi magyar politikai erők között

A Romániában élő magyar kisebbség helyzetéről szólva az államtitkár az interjúban visszatekintett a júniusi romániai önkormányzati választásokra. Nem rejtette véka alá, több helyen nem volt szerencsés, hogy a kisebb támogatottsággal bíró Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt is indult a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) szemben, ugyanakkor összességében pozitívnak értékelte az eredményeket: „ha mérleget vonunk, látszik, hogy a magyar pozíciók erősödtek, több magyar szavazó ment el, több Tanácsost, több polgármestert választottak meg”.

Németh Zsolt szerint egyes kulcsfontosságú pozíciók elvesztése, az, hogy a magyar közösség nem tudta megtartani Szatmárnémeti polgármesteri székét vagy a tanácselnöki pozíciót Szatmár és Maros megyében, külső okoknak is köszönhető. „Földindulásszerű átalakulás zajlott a román belpolitikában, megszűnt a korábbi kiegyensúlyozott helyzet, amiben az RMDSZ a maga parlamenti számarányával eredményesen tudott politizálni”. Úgy vélte, a magyarországi politika egyrészt óvatosan viselkedett ebben a helyzetben, másrészt „Erdély egy másfél milliós közösség, erős politikai kultúrával, szervezetrendszerrel”. „Naivitás azt hinni, bárki mondja, hogy Budapestről lehet irányítani az ottani politikát” – tette hozzá.

Az államtitkár közölte, Székelyföldön lehet létjogosultsága annak, hogy a magyar erők egymással versengjenek, ám néhány hónappal a parlamenti választások előtt a magyar politikai erők között szükség lehet az egységtörekvésekre is. „A magyar kormány nem megoszt, hanem hidat akar képezni az erdélyi magyar politikai erők között” – szögezte le Németh Zsolt, aki szerint „érik a felismerés az erdélyi magyar politikában, hogy véget kell vetni az értelmetlen vitáknak, és ki kell alakítani a párbeszédet Erdélyben, és az anyaországgal is”.

Németh Zsolt utalt arra, hogy az utóbbi napok sajnálatos és aggasztó fejleményei nyomán (a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása ügyében három év letöltendő börtönre ítélték az eljáró tisztviselőt és a református egyház jogtanácsosát), illetve a marosvásárhelyi egyetem orvosi kara működésének megakadályozása esetében is a kormány az RMDSZ-szel abszolút konszenzusban emelte fel a hangját. Úgy vélte, a jövőben erősödhet a romániai magyarság megfélemlítése, ezért „nagy a felelősség a romániai magyar, valamint az anyaországi politika vállán is”.

A Nyirő-üggyel kapcsolatos kérdésre az államtitkár azt válaszolta, hogy azt a kormány kizárólag kegyeleti kérdésnek tekinti.

Ami a magyar–román kormányközi kapcsolatokat illeti, Németh Zsolt sajnálatát fejezte ki, amiért elmúltak a „mézes évek”. Szerinte az újonnan hatalomra került szociálliberális szövetség kisebbik tagja sajnálatos módon újra előhívta a régi reflexeket, és elkezdett „nacionalista húrokon játszani”. Külön szerencsétlensége volt ennek a kormányváltásnak, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetem miatti bizalmatlansági indítványon bukott meg az előző kormány, „egy explicit magyar kérdés miatt”, tette hozzá.

A külügyi államtitkár szerint a feladat most az, hogy a magyar kormány szorosabbra fűzze a kapcsolatát az új, kormányra került román politikai elittel. Ennek részeként Orbán Viktor már találkozott Victor Ponta miniszterelnökkel, Németh Zsolt maga is több államtitkárral tárgyalt néhány nappal korábban bukaresti útján, hamarosan pedig Martonyi János külügyminiszter fogadja Andrei Marga román külügyminisztert.

Németh Zsolt aláhúzta: „Magyarország nem pártpolitikai alapon épít kapcsolatot Romániával, hanem a mindenkori román kormánnyal törekszik a jószomszédi együttműködésre.”

A hvg.hu-nak adott interjúban a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az etnikai megközelítés létjogosultságára vonatkozó kérdésre azt is kifejtette, hogy „a kisebbségek tartósan csak ott maradhatnak meg, ahol nemzeti alapon zajló intézményfejlesztés van”, amit autonómiának is lehet nevezni.

(kormany.hu)