Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára 2012. június 13-án részt vett a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) trieszti külügyminiszteri találkozóján. Magyarországnak azért fontos a szervezet, mert 18 tagállamával lefedi azt a térséget, amelyben a magyar külpolitika különösen aktívan lép fel, emelte ki az államtitkár. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy 2013 közép-európai év lesz a magyar külpolitika számára.

Az államtitkár rámutatott: Magyarország a KEK alapítói között volt 1989-ben, és jövőre egy évre átveszi a szervezet elnöki teendőit, ezért is van jelentősége a találkozónak. Magyarország jövőre egyúttal a visegrádi csoport – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – elnöki posztját is átveszi, tehát közép-európai év következik a magyar külpolitikában. Az államtitkár a találkozón beszámolt a jövő évi magyar elnökség alapelveiről. Kiemelte, hogy a KEK keretében folyó regionális kooperációnak nagy a hatása az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésére. Közölte azt is, hogy a szervezet munkája befolyásolja azzal a három KEK-taggal – Fehéroroszország, Moldova és Ukrajna – összefüggő uniós politikát is, amelyek tagjai az EU keleti partnerségi programjának. Kitért arra is, hogy a KEK kapcsolódási pontot jelent az EU Balti-tengeri és Duna-stratégiája által érintett országoknak, és további hasonló kezdeményezések összekötője lehet. Emellett a szervezet kedvezően hat a térségben kibontakozó gazdasági és fejlesztési együttműködésre is. Hozzátette, ezért tervezik a tagállamok kereskedelmi kamaráinak regionális együttműködését. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország elnöksége alatt szeretné láthatóbbá tenni a KEK működését, és elérni, hogy jobban odafigyeljenek a szervezetre és a térségre.

A 2012. június 13-i tanácskozás témái között szerepelt továbbá a KEK jövő évi költségvetése, a következő, 2013-2015-re szóló, hároméves akcióterv, és áttekintették a regionális együttműködés aktuális kérdéseit is.

Az 1989-ben indult Közép-európai Kezdeményezést jelenleg kilenc európai uniós tagállam alkotja (köztük Magyarország) és kilenc olyan állam, amely szeretne az EU-tagjává válni. A szervezet legfőbb célja, hogy az európai integráció érdekében erősítse a regionális együttműködést a Balti-tenger, az Adriai-tenger és a Fekete-tenger közötti térségben.

(MTI, kormany.hu)